Segélyezés: lepasszolják a felelősséget

Néhány hónapon belül jelentősen átalakul Magyarországon a szociális támogatások rendszere, de a tervezett új irány körül még nagyon sok a kérdőjel. Ami biztos, hogy a rászorulók jövő márciustól két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól vagy a járásoktól. A  járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. Ilyen támogatás az ápolási díj, az időskorúak járadéka és a közgyógyellátás. Két új támogatási forma is lesz: az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), amit a közfoglalkoztatásban dolgozók alkalmazásuk idején nem kaphatnak. A másik a nem munkaképeseket megillető egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás. Ez utóbbinak ma még rendszeres szociális segély az elnevezése.

A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.

A kiadáskompenzáló támogatás, nevéből fakadóan, a rezsi és egyéb családi kiadások fedezetének előteremtését hivatott segíteni. A ma még lakásfenntartási, óvodáztatási támogatásnak, adósságkezelési szolgáltatásnak, méltányossági közgyógyellátásnak és méltányossági ápolási díjnak nevezett segélyek neve márciustól „települési támogatás” lesz. A települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig kell a helyhatóságok képviselő-testületeinek rendeletet kell alkotniuk. Jogszabály csupán annyit rögzítene, hogy a támogatásnak nincs alsó, csupán felső határa: ez havonta az öregségi nyugdíjminimum összege, ami várhatóan jövőre is 28500 forint.

A települési támogatás fedezetét két forrásból biztosítanák. A jelentősebb bevétellel rendelkező településeknek maguknak kell erre a forrást előteremteniük, ezek a tervezet szerint azok, ahol az egy lakosra jutó „adóerő-képesség” meghaladja a 32 ezer forintot. (Ezért is bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere a benyújtott adótörvény-javaslatok szerint.) Azok településeket pedig, amelyek helyzetüknél fogva nem képesek érdemi adóbevételt produkálni, pályázhatnak a szociális támogatások fedezetére.

Czibere Károly szociális államtitkár közlése szerint ma 261 olyan város van, amelyek a jelentős mértékű iparűzési adóbevételükből ki tudják majd fizetni ezeket a támogatásokat, a többi önkormányzat a központi költségvetési támogatásból kapja meg a szükséges forrásokat. Erre várhatóan 30-34 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az új rendszerrel mindkét településtípust nehéz helyzetbe hozza az állam. A jobb helyzetűeket azért, mert ha szociálisan érzékenyek akarnak lenni, azzal a likviditásukat veszélyeztetik, a rosszabb helyzetben lévőket azért, mert nekik is előre meg kell finanszírozniuk majd a segélyeket, amiket egyelőre nem ismert pályázati szempontok alapján igényelhetnek majd vissza, egy egyébként kötelező feladatra. Zongor Gábor szerint egyelőre túl sok a nyitott kérdés az új szociális támogatási rendszer körül ahhoz, hogy a települések fel tudják mérni, mire is vállalkozhatnak.

A nyertes a költségvetés
Az átalakítás egyetlen nyertese a költségvetés – állítja a Policy Agenda. 2014-ben 132 milliárd forintot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, jövőre viszont csak 108 milliárd forintot. Ennek a 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás, így a nehéz helyzetben lévők támogatására minimális keret marad. A megszüntetendő ellátásokat évente összesen 600 ezren vették igénybe (vannak, akik több ellátást is kaptak). Ez a lakosság több mint 6 százaléka, de a tízezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék volt. A változtatást tehát leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek.