Nehéz év áll előttünk

Az idei évben jóval lassabban növekedhet a magyar gazdaság, mint tavaly, amikor 3 százalék felett nőtt a GDP. Néhány egyszeri hatás még most is segíti a bővülést, a visszafogottabb GDP-növekedés azonban nem lesz meglepetés a kabinet számára sem, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium 2,3 százalékos bővüléssel számol az idei évre. A Világgazdaság által összegyűjtött kutatócégek és nemzetközi szervezetek előrejelzésnek mediánjából – és átlagából is – éppen ekkora növekedés adódik, vagyis kincstári optimizmusról nem lehet beszélni. A növekedési előrejelzések 2 és 2,6 százalék között szóródnak.

A növekedés szerkezete hasonló lesz a tavalyihoz: a belső kereslet dinamikusabb bővülése várható, a nettó export azonban nem fog érdemben hozzájárulni a növekedéshez. A belső keresletet viszont elsősorban már nem a beruházások húzhatják – amelyet az uniós pénzek gyorsuló lehívása és a jegybanki hitelprogram pörgetett fel –, hanem a fogyasztás. A rendkívül alacsony infláció segíti a reálbérek emelkedését, és a devizahitelesek is jól járnak a forintosítással, ami szintén a fogyasztás emelkedését vetíti előre. (Az alacsony költségvetési hiánycél miatt a fiskális politika elméletileg nem tudja támogatni a növekedést.)

Az olajárak hanyatlása is segíthet alacsonyan tartani a fogyasztói árindexet, ennek pedig monetáris politikai következményei is lehetnek. A Magyar Nemzeti Bank az elemzői várakozások szerint az idei első negyedévben akár újra is indíthatja a tavaly nyáron lezárt kamatcsökkentési ciklusát a túlságosan alacsony infláció miatt, ebben pedig az sem fogja megakadályozni, hogy a svájci árfolyamküszöb eltörlése miatt megnőtt a forint volatilitása. A kamatcsökkentésnek azonban már csak visszafogott hatása lehet a növekedésre, hiszen a 2,1 százalékos szintről már csak kissé mérséklődhet a kamat. Ennél nagyobb hatása lehet annak, ha megvalósulnak Nagy Márton MNB-igazgató szavai, aki szerint az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási programja után el lehet gondolkozni a jegybanki hitelprogram kiterjesztésén.

Külső kockázatok között az eurózóna lassulását – és esetleges deflációba süllyedését –, valamint az orosz-ukrán konfliktust érdemes kiemelni, hiszen ezeknek az alakulása szinte teljesen kiszámíthatatlan. Érdemes azonban egy pillantást vetni a hazai kockázatokra is, hiszen a vállalatoknak itthon továbbra is egy bizonytalan környezetben kell működniük. Erre utal, hogy a külföldi tőke már nem jön az országba, hanem inkább távozik innen, pedig a felzárkózáshoz elengedhetetlen ennek a beáramlása. A tavalyi évben a nettó külföldi tőkebefektetések a GDP közel 1 százalékával csökkenhettek, és az idei évben is tőkekiáramlás lehet az UniCredit tanulmánya szerint. Igaz, csak fele akkora, mint tavaly.

Ezt azonban erősítheti, ha a kormány intézkedései elriasztják, sőt, kiszorítják a külföldi vállalatokat. Elég csak a kiskereskedelmi vállalatokra kivetett magas terhekre, vagy például a világ minden táján támogatott megújuló energia terjedésének megnehezítésére (a napelemek megadóztatására) gondolni. Ismét esély van arra, hogy az üzleti terveket év közben most is át kell majd írni?

Várt felett a növekedés

Számos bizonytalanság miatt nagy volatilitást várunk a magyar piacon az idei évben, miután a nemzetközi gazdaság minden rezdülésére nagyon érzékenyen reagálunk – mondta a Világgazdaságnak Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte pozitív hatással lehet a hazai piacra Magyarország korábban többször beharangozott és várható felminősítése. A bóvli kategóriából való kiemelésre okot adhat az infláció alacsony szinten stabilizálódása mellett az államháztartás egyenlegének a javulása, illetve a gazdaság várakozások feletti növekedése – fejtette ki. Kevésbé fogja befolyásolni a hitelminősítőket az, hogy az államadósság csökken-e.