BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óva intik a magyar modelltől Kelet-Európát

Nem érdemes gondolkodás nélkül követni a magyar modellt a devizahitelesek helyzetének rendezésében – figyelmeztetnek a Bloomberg által megkérdezett szakértők.

A svájci jegybank múlt heti döntése után a gazdasági hírügynökség még azt emelte ki, hogy most sokan ünneplik hősként a korábban sokat bírált Orbán Viktort, amiért még időben lépett a devizahitelek forintosításával (még ha volt is, aki hozzátette, hogy a politikában szerencsére is szükség van).

A magyar megoldás azonban veszélyeket is rejt magában – mutattak rá az első lelkesedés után kicsit lehiggadó szakértők. Vannak benne értékes tanulságok – fogalmazott például Szabó Viktor az Aberdeen Asset Management szakembere -, de egy a magyarországihoz hasonló bankszektorsokk veszélyeztetné a növekedést a régióban. Nincs jó megoldás erre – mondta a devizahiteles-kérdés magyar megoldására a Barclays egyik elemzője, hozzátéve, hogy más kelet-európai politikusoknak is csinálniuk kell valamit, de ő nem biztos abban, hogy nagy lesz a sietség.

Az Orbán-kormány által a frankhitel-mentesítés során elhelyezett aknák elriaszthatnak egyes döntéshozókat – írta most a Bloomberg. A legnagyobb ezek közül a végtörlesztés volt – nyilatkozta Balatoni András, az ING elemzője. A 2011-ben meglépett intézkedés 1,7 milliárd dollárba került a bankoknak, lenyomta a hitelezést, a gazdaság újból recesszióba süllyedt, a szuverén adósság osztályzata pedig bóvliba került – foglalta össze a hírügynökség. A végtörlesztés költségeinek megosztása a bankok, a kormányzat és az adósok között csak fájdalomcsillapító volt ahhoz képest, amit a bankok elszenvedtek.

Magyarország lépései rövid távon pozitívnak látszanak a frank felértékelődése miatt, de ha a hitelezésre és a beruházásokra gyakorolt negatív hatásaikat nézzük, akkor már nem olyan ragyogóak – mondta most Guillaume Tresca, a párizsi Credit Agricole CIB stratégája. A lengyel jegybank kormányzója, Marek Belka már ki is zárta, hogy rákényszerítenék a bankokat a devizahitelek „zlotysítására”, holott az országban 575 ezer frankhiteles van, a Bloomberg összesítése szerint mintegy 35 milliárd dollárnak megfelelő tartozással. Belka szerint a kényszerű átváltás veszélyes volna és mintegy 2,7 milliárd dollárba kerülne a hitelezőknek. A lengyelországi frankhitelek minősége jó – emelte ki még kedden Mateusz Szczurek pénzügyminiszter.

Magyarország módszerei megbénították a bankszektort, elfojtották a hitelezés növekedését, aláásták a szerződések törvényességét és legyengítették a hosszú távú potenciális növekedést az országban – állította Phoenix Kalen, a Société Générale stratégája -, a lengyel megközelítés sokkal inkább hozzájárul a befektetői bizalom erősítéséhez és a hosszú távú pénzügyi stabilitáshoz.

A közelgő választások miatt azonban lehet, hogy nem az óvatosságé lesz az utolsó szó Lengyelországban – figyelmeztetett a Standard Bank egy stratégája, emlékeztetve arra, hogy a most ellenzékben levő Jog és Igazságosság Párt a múlt héten azt követelte: tegyék lehetővé, hogy a hitelfelvevők a január 14-i, vagyis a svájci jegybank húzása előtti árfolyamon fizessék vissza tartozásukat. A politikusok megpróbálkozhatnak ilyesmivel, hogy Orbánhoz hasonlóan egyszer s mindenkorra megoldják a problémát – mondta az elemző -, de akkor leáll a banki hitelezés bővülése és lelassul a gazdasági növekedés.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.