Bíztató jelek a szlovén gazdaságban

Az első negyedévre 4,5 pontos növekedést jeleznek, amely 2008 szeptembere óta a legmagasabb jelzőszám. Az elmúlt években a legkedvezőbb értéket, 16,5 pontot 2008 harmadik negyedévének elején mérték, a legalacsonyabb mutató pedig 2009 márciusában mínusz 33,9 pont volt. Az index 2014 februárjához mérten is 13,4 pontnyi javulást mutat.

Az intézet egyik vezető munkatársa a Finance című gazdaságpolitikai napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az elemzőket nem lepte meg az eredmény, mert a jelzőszámok néhány hónapja lassan, de folyamatosan nőnek. Ez egyaránt tulajdonítható a belső és a külső tényezőknek, meghatározóak azonban a német gazdaságra vonatkozó, kedvező előrejelzések is. Így például az, hogy az IFO gazdaságkutató intézet szerint a német üzleti klíma negyedik hónapja folyamatos javulást mutat.

A szlovén statisztikai hivatal (SURS) ezzel egy időben tette közzé a 2015. februári üzleti bizalom indexet, amely az előző év azonos időszakához mérten 5 százalékponttal nőtt. A bizalom növekedése a feldolgozó iparban és az építőiparban a legnagyobb arányú (23, illetve 12 százalékpont).

A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy „a gazdasági tavasz” csak a külföldi tőke fokozottabb bekapcsolódása révén lehet tartós. Hangsúlyozzák Horvátország példáját, amelyet – némi túlzással – „az IKEA mentett meg”. A svéd áruházlánc letelepedése révén ugyanis a horvátok nem jártak többé Ausztriába bútort venni, a szlovén és bosznia-hercegovinai vásárlók viszont tömegével érkeztek Horvátországba, ez pedig a javuló makrogazdasági mutatókban is megmutatkozott. A Bauhaus konszern szlovéniai igazgatója szerint a szlovének messze nem annyira eladósodottak, mint a horvátok, így a javuló légkörben a várható keresletnövekedés is nagyobb.

Zdravko Počivalšek gazdasági miniszter konkrétumok említése nélkül adócsökkentéseket is kilátásba helyezett.