Csak az Európai Bizottság fél, az NGM szerint rendben lesz a büdzsé

Miután Magyarország a bizottsággal szemben fennálló adósságának több mint 70 százalékát már visszafizette, lehetőség nyílt a folyamat befejezésére, amelyet a tagállamok is támogattak. (Az Európai Bizottság tavaly tartotta az utolsó látogatását Budapesten, amelyek 2010 vége óta rendszeresek voltak.)

A bizottság azt is írta jelentésében, hogy negatív kockázatokat lát az idei évben egyes költségvetési bevételek teljesülése kapcsán. Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára a büdzsé online sajtótájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére közölte: „az NGM nem lát kockázatot a hiánycél teljesítése tekintetében. Az természetes, s minden évben ez a helyzet, hogy bizonyos bevétek és kiadások alul-, mások felülteljesülnek”.

A bizottság az 1,7 százalékos középtávú strukturális deficitcél elérése kapcsán is kockázatokat lát. Adorján Richárd lapunk kérdésére hangsúlyozta: „a strukturális költségvetési egyenleg számításának nincs konszenzusosan elfogadott módszertana. Az elmúlt években is tapasztalható volt, hogy ebben a kérdésben eltérő eredményre vezetett az Európai Bizottság illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium modell-számítása. A magyar álláspont szerint az idei évben teljesíthető az 1,7 százalékos középtávú cél a költségvetési hiánycél elérése révén.” Azt idei deficitcél a GDP 2,4 százaléka.

Az NGM kiadott közleménye szerint a bizottsági dokumentum megállapítja, hogy a szoros ellenőrzésre a továbbiakban nincsen szükség, mert Magyarország a hitelprogram során felvett hitel több mint 70 százalékát visszafizette 2014 novemberében. Szintén tartalmazza az EB jelentése, hogy az államháztartás finanszírozása biztos alapokon nyugszik, a költségvetés jól reagált a nemzetközi piaci hatásokra is. Az államháztartás likviditási tartalékai és a devizatartalékok magas szintje a következő időszakban esetlegesen bekövetkező nemzetközi pénzügyi zavarok elhárítására is megfelelő biztonságot adnak – írt az NGM.

Az Európai Bizottság azt is kiemeli, hogy a magyar gazdaság 2014 folyamán gyorsan növekedett, ami mögött a Bizottság egyszeri tényezőket is lát, de elismeri, hogy a gazdaság alapfolyamatai javultak. Ez utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy az EB folyamatosan emelkedő potenciális növekedést jelez előre Magyarország számára az elmúlt években végrehajtott strukturális reformoknak köszönhetően. A foglalkoztatottság a válság előtti szintet is meghaladja és a folyó fizetési mérleg többlete is stabil.  

A jelentés elismeri, hogy a magyar kormány évek óta jelentősen a 3 százalékos érték alatt tartja a költségvetési hiányt, és a túlzottdeficit-eljárást is megszűntették Magyarországgal szemben. Kiemelik azt is, hogy megváltozott a magyar költségvetési politikát korábban jellemző rossz gyakorlat, ami szerint a választási években jelentősen megnő a hiány. 2014-ben három választás is volt, a hiány mégsem szállt el, hanem lényegesen 3 százalék alatt maradt – zárul az NGM közleménye.