Félhetnek a kisebb médiacégek: összeül a bizottság a reklámadó miatt

Lázár János levélben kérte Rogán Antalt, a gazdasági bizottság elnökét arra, hogy a jövő hétre hívja össze a gazdasági bizottság ülését, hogy a testület megvitathassa a reklámadó koncepciójának módosítását. "Miként a magyar kormány a vizsgálatok során is jelezte, kész mérlegelni a reklámadó koncepciójának módosítását. Erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának álláspontja alapján a végső döntést a Parlamentnek kell meghoznia" - áll a közleményben.

A közlemény szerint a törvény hatályba lépése óta – a kormány és a Bertelsmann-csoport közötti vita eredményeként – Magyarország ellen két európai uniós eljárás indult.

Nyomtatott és online lapok megszüntetéséhez vezethet az egységes reklámadó. Bár a kulcsról még nincs döntés, ha jön az öt százalékos terv, akkor a néhány nagy társaságon kívül minden szereplő rosszabbul jár.

Az öt százalékos általános kulccsal számolva az RTL, a TV2 és az időközben új tulajdonoshoz került és nevét Central Médiára változtató Sanoma kivételével mindenki rosszabbul jár a médiapiacon az újfajta reklámadóval. A Világgazdaság számításai szerint a költségvetési bevételek még így is csökkennének.

A most érvényes sávos rendszernél még érdekes a médiacégek bevételeinek összeszámítása, ám ez alapján is csak három konglomerátum esett a nagyobb kulcsok alá: az RTL közel 4 milliárdos terhe mellett eltörpül a TV2, illetve a Central Média (volt Sanoma) 1,5 milliárdos adófizetési kötelezettsége. Az öt százalékos adóval az RTL terhe azonban 1,2 milliárd alá csökkenhet, a másik két nagy cég fizetnivalója megfeleződik (a Sanoma-csoport eladásának hatását a modell-számításunknál ugyanúgy nem vettük figyelembe, mint a Ringier-Axel fuzió következményeit). Csak ez a három cég 4,6 milliárd forintot spórona – ezt nagyobb részt a többi médiacég fizetné meg.

Számításaink szerint – amelyekben nincs benne a közmédia reklámadó fizetési kötelezettsége – a piaci médiacégektől összesen 7,5 milliárd forintot szedhetett volna be a 2013-as bevételek alapján a kormány. Az új adó 4,6 milliárd forintot hoz, ám ennek többségét már a közepes és a kisebb médiavállalkozások fizetik meg. A vesztesek oldalára kerül a Simicska Lajos hoz kötött közterületi reklámcégek zöme, valamint a Magyar Nemzet–Hír Tv médiacsoport is, de a sávos rendszer eltörlésével bő 130 millió forinttal emelkedik a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt., valamint a Metropolt kiadó cég terhe is.

Az Európai Bizottság Adó Főigazgatósága, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság egymással párhuzamosan futó vizsgálataik középpontjába a reklámadó progresszív voltát, valamint az elhatárolt veszteség levonhatóságát állították, utóbbi esetben figyelemmel arra, hogy a 2014. évi reklámadó alapját az adóalany csak a 2013-as év elhatárolt veszteségével csökkenthette, a korábbi évek veszteségeit nem vehette figyelembe.

A vizsgálatok keretében folytatott egyeztetések során az Európai Bizottság jelezte, álláspontja szerint a reklámadó szelektív előnyt, így állami támogatást jelent az alacsony reklámbevétellel rendelkező adóalanyok részére. A bizottság február elején felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a reklámadó szabályait különben határozatot ad ki az adónem felfüggesztéséről, végső soron pedig kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba.