Forráshiányos fejlesztések a fővárosi költségvetésben

A Tarlós István főpolgármester, Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, VIII. kerületi polgármester, Bagdy Gábor, a pénzügyekért felelős főpolgámester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett tervezetben az áll: "2014-ben tovább folytatódtak és erősödtek azok a változások és tendenciák, amelyek eredőjükben a költségvetési egyenleget negatívan befolyásolták".

A budapest.hu oldalon közzétett dokumentum szerint a közösségi közlekedés "mindmáig megoldatlan forrásigénye évről-évre több milliárdos nagyságrendben növekszik" elsősorban amiatt, mert az elavult járműpark cseréje helyett csak a járatok folytatólagos kiszervezésére van mód.

Mint írták, 2014-ben a közlekedési szolgáltatás színvonala a 4-es metróvonal belépésével jelentősen javult, ugyanakkor ez a működési költségeket is milliárdokkal terheli meg a bevételek érdemi növekedése nélkül.

"Mindeközben a működési oldalon szokásosan megképződő források elfogytak, a tervezés többé nem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól" - áll a javaslatban.

Az előterjesztés szerint a "működési többletek eltűnése" több okra vezethető vissza: csökkent egyrészt a főváros gazdálkodási mérete, hiszen az állam számos feladatot magához vont az intézményhálózattal együtt. A településüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati vállalatok számos új feladatot kaptak, "miközben a lakossági rezsicsökkentés következményeinek semlegesítésére nincsen fedezetük".

A vállalatok többsége immár nem osztalékot fizet, hanem évről évre növekvő önkormányzati támogatást kér - olvasható.

A javaslat szerint a 2015. évi nyitó költségvetésben az elismerhető közösségi közlekedési forrásigény és "az erre allokálható források között 15 milliárdos különbözet van".

A fejlesztések esetében szintén forráshiány alakult ki. Mint írták, a fejlesztések átütemezése már nem járható út. A költségvetési javaslat összeállításakor "a még nem futó, csak elképzelt projektjeink legnagyobb részének indításával nem számolhatunk" - írták hozzátéve, hogy "mindez nem zárja ki, hogy források megképződése esetén év közben ezek mégis elindíthatóvá válhatnak".

A főváros legnagyobb futó projektje, a 4-es metró esetében arról írtak, hogy a futó feladatok befejezése 5 milliárd forinttal több saját forrást igényel az idei évben, miközben azzal is szembesülni kell, hogy bizonyos feladatok megvalósítása túlnyúlik az uniós támogatási cikluson, így főszabály szerint teljes egészében fővárosi finanszírozásúvá válna a feltételezett 11-21 százalékos saját forrásigény helyett.

Mint írták, néhány projektelem megvalósítása a jövő évre csúszik át: ilyen az M1-M7 csomópont építése, a MÁV vágányok helyére tervezett P+R parkolók és a buszpályaudvar kivitelezése.

Az előterjesztésben az is olvasható, hogy a BKV Zrt.-nek 2015-ben 52,3 milliárd forint összegben kell korábbi adósságait véglegesen törlesztenie, ha nem sikerül azokat átütemezni az elkövetkező évekre.

Mint írták, a közösségi közlekedés kiadásait a 2014. évinél is alacsonyabb mértékben volt lehetséges megtervezni, a várhatóan szükséges szinthez képest 15 milliárd forinttal kevesebb összegben.

A közösségi közlekedésben jelentkező 15 milliárdos működési forráshiányt - mint olvasható - nem lehetséges kigazdálkodni az egyéb ágazatok tervezett működési kiadásainak csökkentésével, mert ez a "kötelezően ellátandó feladatok teljes ellehetetlenüléséhez vezetne".

"Mindez azt is jelenti, hogy a fokozott állami szerepvállalás elengedhetetlen lesz a közösségi közlekedés finanszírozása érdekében, működőképességének biztosítására" - fogalmaztak.

A javaslat szerint a 2015-re tervezett 12,1 milliárd forint összegű hitellehívás megvalósítása érdekében a 3-as metró felújításához kapcsolódó 60 milliárd forintos kölcsönfelvételi eljárást is szükséges lebonyolítani, amiből előreláthatóan idén 2,1 milliárd forintot hívnának le.

Mint az előterjesztésben olvasható, több idén várhatóan "bekövetkező esemény" is javíthatja a fővárosi önkormányzat mozgásterét: a 4-es metró beruházásához kapcsolódóan, a korábban a főváros által kifizetett 4,4 milliárd forintot visszaadhat az állam.

Továbbá a 2-es metró járműállományának cseréje reményeik szerint bevonható az Európai Unió által támogatott projektek körébe: ha ez megtörténik, figyelemmel a már megvalósult kiadásokra, akár 12-13 milliárd forint is felszabadulhat.

A javaslat szerint az uniós források egyben megoldást jelenthetnek az árvízvédelmi feladatok megfelelően hangsúlyos kezelésére is.

A rendelettervezet a fővárosi önkormányzat költségvetési bevételét 244 milliárd 852 millió 417 ezer forintban, míg kiadásait 323 milliárd 943 millió 582 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 79 milliárd 91 millió 165 ezer forintos különbséget a következőképpen finanszírozzák: 4,6 milliárdot az előző évek maradványának igénybevételével, 12,1 milliárdot a lehívni tervezett hitelszerződésekből, 24 milliárdot forgatási célú belföldi értékpapírok bevételeiből, valamint 38,4 milliárdot a betétek megszűntetéséből.