Kormányhivatalok: Felemásra sikeredett az átalakítás

Több kérdésben is visszakozott a kormány a kormányhivatalok hatáskörének kibővítése ügyében, és az eredeti határidőt is ki kellett tolni egy hónappal az átállással kapcsolatos teendők elhúzódása miatt – értesült lapunk. Az eredeti terv szerint – amelynek kereteit egy december közepén hozott kormányhatározat határozta meg – egy sor, eddig külön szervezetekhez tartozó feladatkört soroltak volna az országszerte működő kormányhivatalok hatáskörébe.

Így például az országszerte működő kormányhivatalok intézik majd az eddig a Magyar Államkincstárhoz tartozó család- és lakástámogatások szétosztását, de hozzájuk tartoznak majd egyebek mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezéssel összefüggő feladatai, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárásai is. A lépést a kormányhatározat a hatékonyabb, takarékosabb és átláthatóbb államigazgatási működés elérésének céljával indokolta.

A nagy központosítási terv egy sor, azonnali feladatot rótt több minisztériumra, és természetesen az érintett szervezetekre is. A megszabott határidők ugyanakkor az azonnal megkezdett egyeztetések ellenére is túl rövidnek bizonyultak, így a jelenlegi állapotok alapján – információink szerint – az eredeti, március elsejei határidőt ki kellett tolni egy hónappal, vagyis a kormányhivatalok leghamarabb április elsejével kezdhetik meg a rájuk delegált feladatok végzését.

Fontos változást jelent az eredeti elképzelésekhez képest az is, hogy a kormányhivatalokhoz delegált feladatokat csak a megyei szintig viszik le: így a járási hivatalokban továbbra sem végezhetők majd olyan feladatok, amelyeket eddig önálló közigazgatási szervezetek láttak el.

Így például a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakástámogatási feladatait is a megyei kormányhivatalok, illetve a központ végzi. Értesüléseink szerint egyébként a legtöbb helyen az irodák és a dolgozók is a helyükön maradnak, gyakorlatilag csak az elnevezés változik, a feladatok és az infrastruktúra nem, vagy alig. (Az átvétel viszont nem teljesen zökkenőmentes: a kincstár dolgozóit például egy adminisztrációs félreértés miatt az eltérítések nélkül – vagyis alapbérért – veszik át a kormányhivatalok.)

Az átalakítási folyamattal kapcsolatos visszalépéseknek lapunk információi szerint több okuk is van. Az egyik, hogy a rövidre szabott határidők miatt gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult a járási szintig delegált feladatokhoz szükséges informatikai háttér megteremtése. Ráadásul, ha ki is építették volna a teljes rendszert, az óriási költséggel, és képzési feladatokkal járt volna, ami pedig az egész átalakítás hatékonyságot és takarékosságot szem előtt tartó voltát vonta volna kétségbe. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szóban forgó feladatok ellátását semmilyen cél érdekében nem érdemes veszélyeztetni: csak családi támogatás címén 420 milliárd, lakásépítési támogatás céljára pedig 128 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés 2014-ben.

Új feladatok

Az Államkincstár is új feladatokat is kap – jelentette be a napokban Dancsó József vezérigazgató. Résztvesz például a Terület- és településfejlesztési Operatív Programban: az intézmény a források közvetítésébe, és azok felhasználásának nyomon követésébe is bekapcsolódik majd. Emellett az önkormányzatoknál különböző pénzforgalmi, gazdálkodási, mérlegekkel kapcsolatos elszámolásokat néznek majd át. Kiemelt feladat marad az intézménynél a lakossági állampapírok értékesítése. Ennek érdekében tavaly 23 új értékesítési pontot is nyitottak.