Közmű lesz az amerikai net

Az internet az amerikai polgárok mindennapjainak ugyanúgy részévé vált, mint a telefon-, a víz, vagy az áramszolgáltatás – ezzel érvelt tavaly ősszel Barack Obama elnök, aki arra ösztökélte a három demokrata és két republikánus tagból álló független regulációs testületet, hogy átfogó módon írja át és szigorítsa a netsemlegességi szabályokat, vagyis kezeljen minden adatot egyenlően. A jövőben a tartalomszolgáltatók nem fizethetnek a hálózatüzemeltető cégeknek azért, hogy gyorsabban jussanak el a fogyasztókhoz. Nem lesznek gyorsítósávok, de nem lehet lassítani, vagy blokkolni sem a forgalmat. A szabályozás kiterjedne a mobilszolgáltatásokra is, hiszen nagyon sok amerikai okostelefonon jut az internetes információkhoz.

Az FCC által kezdeményezett vitához négymillióan szóltak hozzá. A fogyasztókat képviselő szervezetek a netsemlegesség elvét támogatták, azt szeretnék elérni, hogy legyen a világháló nyílt, egyenlően hozzáférhető. Az iparág és a politika azonban megosztott, és várható, hogy az FCC döntését bírósági eljárásnak vetik alá, ahogy ez történt a korábbi, 2010-es szabályozás esetében is, amelynek érvénytelenségét egy szövetségi bíróság tavaly mondta ki. Akkor indult újra a vita.

A republikánusok bírálják az új szabályozást, de a négymilliós támogatás és a demokraták elkötelezettsége miatt egyelőre kénytelenek visszavonulni. Az FCC csütörtöki szavazása előtt azonban meghallgatásokat tartottak a kongresszusban, igaz, az eszmecsere azon részét elnapolták, amely azzal foglalkozott volna, hogy Obama elnök vajon nem befolyásolta-e a bizottságot.

Az internet világa is felbolydult. Olyan cégek, mint az Etsy, a Kickstarter, a Vimeo, a Tumblr, a Netflix, a Twitter vagy a Mozilla a leghatározottabban kiállnak a netsemlegesség mellett. Ám például a Google, amelynek elnöke, Eric Schmidt tavaly nagy hibának minősítette Obama érvelését, inkább semleges álláspontra helyezkedett, akárcsak a Facebook és az Amazon. Míg Schmidt 2006-ban vehemensen pártolta a mostanihoz hasonló szabályozást, ma már kevésbé lelkes. Időközben a Google óriási nemzetközi céggé vált, kiépítette a maga szélessávú hálózatát, s nem szorul az AT&T vagy a Comcast közvetítő szerepére. A Szilícium-völgy is két pártra szakadt: régiek és újak, kicsik és nagyok egymás ellen.

A Cisco és az Intel élesen ellenzi az FCC javaslatait. A mobiltelefon-szolgáltatásban is érdekelt AT&T és Verizon szintén, miután csak tavaly 21,7 milliárd dollárt költöttek fejlesztésekre, amelyek megtérülését féltik az új szabályozástól. De a piac harmadik és negyedik szereplője, a Sprint és a T-Mobile US viszont egyetért a nagyobb riválisok megfékezésével. Az FCC elnöke, Tom Wheeler abban bízik, hogy az új szabályozási környezet serkenti a beruházásokat és a piaci versenyt is.