BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagyon kell az újabb ötszázmilliárd

A növekedési hitelprogram második szakaszában már bő 600 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, azonban nagy szükség lehet a közepes kockázatú cégeket finanszírozni hivatott Nhp+ 500 milliárdjára is. Amellett ugyanis, hogy a kis és közepes vállalatoknál lévő hitelek mennyisége változatlanul csökken, a beruházási célú kölcsönök aránya is alacsony. Csak az a kérdés, a keresleti oldal elég erős-e a sikerhez.

Bár a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramjának (Nhp) második szakaszában már több mint 600 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a pénzügyi szolgáltatók a kis- és középvállalkozásokkal (kkv), felszívhatja a piac a múlt héten bejelentett 500 milliárdos keretet is. A kkv-k hitelállománya ugyanis változatlanul csökkent 2014-ben is, a beruházási hitelek aránya pedig alig haladja meg a 25 százalékot.

Az MNB nem titkolt célja a március közepén elinduló Nhp+ nevű programmal az, hogy a közepes kockázatú cégeket is hitelhez juttassák, úgy, hogy a jegybank a hitelkockázatok egy részét – korlátozott ideig és mértékben – átvállalja. A megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által a hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig. A jegybank szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok.

A lapunknak nyilatkozó banki szakemberek szerint a konstrukció valóban alkalmas lehet arra, hogy tovább ösztönözze a kkv-szektor hitelezését, ám visszatartó erőt jelenthet, hogy a jelentősebb piaci részesedéssel bíró szereplők többsége számára ennek a közepes kockázatú ügyfélkörnek a finanszírozása nem jelent prioritást. Ráadásul a kis- és középvállalkozói portfólió minősége sem jó, ezért ezen a területen a pénzügyi szolgáltatók kockázatvállalási hajlandósága egyébként is kisebb az átlagosnál.

Nagy kérdés az is, hogy a keresleti oldal elég erős lesz-e ekkora pénzmennyiség felhasználáshoz. Ebből a szempontból nem túl biztatóak a Magyar Fejlesztési Bank legutóbbi vállalati felmérésének eredményei, amelyek szerint egyrészt 2014. tavasz és ősz között 78,5-ről 78,4 százalékra mérséklődött azoknak a cégek aránya, amelyek az előző 12 hónapban beruházást hajtottak végre, másrészt 77 után 73,1 százalékra olvadt a következő egy évben beruházást tervező vállalatok részaránya is.

A most rendelkezésre álló adatok mindenesetre alátámasztani látszanak az MNB indokait az Nhp+ bevezetésére. A teljes hitelintézeti szektornál 3970 milliárd forintnyi kkv-hitel volt 2014 harmadik negyedévének végén, amely a 2013 véginél majdnem 4 százalékkal alacsonyabb. Az állomány közel 39 százalékát a középvállalatoknál tartják nyilván, 26 százalékos a kis- és 36 százalékos a mikrovállalkozások aránya.

A mintegy négyezer milliárdos állományból viszont alig több mint ezer milliárdnyit képviselnek a beruházási hitelek, a kkv-k tehát túlnyomó többségben forgóeszköz-, illetve folyószámlahiteleket törlesztenek. A portfólió minősége pedig, annak ellenére, hogy tavaly sokat javult, még mindig nem túl jó: a 63 százaléknyi problémamentes portfólióhoz 14 százaléknyi külön figyelendő, és 23 százaléknyi problémás minősítésű tétel kapcsolódik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.