Növekedési rekord a magyar gazdaságban

Utoljára 2006-ban növekedett gyorsabban a magyar gazdaság, mint tavaly. Azóta nemhogy három, de még két százalék feletti éves bővülést sem láthattunk, 2014-ben azonban hét évnyi vérszegény gazdasági teljesítmény után újra lendületet vett a GDP. A Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok szerint 3,3-3,4 százalék között növekedhetett a gazdaság a tavalyi évben, amit elsősorban az ipar és az építőipar segített, de a szolgáltatások is kezdtek felpörögni. A KSH pénteken közli az előzetes GDP-adatokat.

Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása és a beruházások dinamikus növekedése járult hozzá a GDP emelkedéséhez, a nettó export – amely a fő motorja volt a gazdaság kilábalásának a válság után – azonban visszahúzta a növekedést. A bővülés szerkezetének átalakulása egészségesebbnek tűnik, mint amilyen korábban volt, és a gyors növekedési ütem is arra utal, hogy jó úton járunk. Közelebbről megnézve azonban számos olyan hatás okozta a rekordévet, amely nem fog megismétlődni, ráadásul a potenciális kibocsátást ellentétes hatások érték, vagyis a gazdaság hosszú távú növekedési képessége alig javult.

A rekordévet egyrészt az okozta, hogy a rezsicsökkentés teljesen eltűntette az inflációt, amelynek hatására a reálbérek gyakorlatilag a nettó keresettel megegyező mértékben, közel 3 százalékkal emelkedtek. Ebből fakadóan a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékot meghaladó mértékben növekedett tavaly, vagyis a háztartások fogyasztása hosszú ideig tartó lejtmenet után magára talált.

A hét éve nem látott GDP-növekedésben fontos szerepe van annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának második szakaszában 600 milliárd forintnyi kölcsönt helyeztek ki, és egyes becslések szerint a kihelyezett olcsó hitelek akár 1 százalékponttal is növelhették a GDP-t. Nem csak a program folytatása, hanem az európai uniós források gyorsuló lehívása is pörgette a beruházásokat, amely utoljára másfél évtizeddel ezelőtt járult hozzá olyan erőteljesen a növekedéshez, mint tavaly. Aztán a választási év is növelte a kormányzat költekezését. Ez inkább az első félévben látszott az állami beruházások felpörgetésén keresztül, a választások után, az év vége felé már kifutóban volt a kormányzati politika gazdaságélénkítő szerepe.

Mindez a GDP növekedési ütemében is meglátszott, hiszen az év első felében még 4 százalék közelében volt a bővülés üteme, ami a második félévre 3 százalék közelébe lassult. A közmunkások létszámának nagy emelkedése mérsékelte a munkanélküliségi rátát, miközben néhány tizeddel megemelte a GDP-t az év első felében, az év vége felé azonban már nem nőtt tovább érdemben a közfoglalkoztatotti létszám, elfogytak a szalagátvágások, kevéssé pörgött az MNB „ingyenhitele” és az útfelújítások is kezdtek elmaradni.

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők 2,5 és 3,3 százalék közötti növekedést vártak az idei év utolsó három hónapjára, a medián pedig 2,8 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy több átmeneti hatás már kezdhet kifutni, de továbbra is nagyon erős szerepet játszanak az egyszeri tényezők.

Összességében azt látjuk, hogy a gazdaság kiugró növekedése ellenére a potenciális kibocsátás alig javult, 1,5-2 százalék között lehet. A rezsicsökkentés növelte a fogyasztást, ugyanakkor még inkább kiszámíthatatlanná tette a befektetői környezetet. A jegybank hitelprogramja pedig leginkább a kapacitások leépülését segített megakadályozni, miközben az unortodox gazdaságpolitika tovább tartott. A különadók rendszerének kiterjesztése (reklámadó), az amerikai kitiltási botrány és a kiskereskedelmi szektor adóterheinek növelése ronthatta a befektetői környezetet, ahogy az állam terjeszkedés is ebbe az irányba hatott. E téren kisebb bizakodásra csak a bankadó tervezett csökkentése ad okot.

Az idei évben tovább fog mérséklődni a gazdaság lendülete, noha külső és belső folyamatok is támogatják a növekedést. A „globális rezsicsökkentés”, vagyis az olaj világpiaci árának összeomlása idén is alacsonyan – leginkább negatív tartományban – fogja tartani az inflációt, miközben az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja élénkítheti az euróövezet gazdaságát. A háztartások fogyasztásának a devizahitelek átváltása – és az adósok terheinek csökkenése – adhat új lendületet. A devizahitelek kivezetése egy fontos bizonytalansági faktort tüntethet el, és mérsékelheti a háztartások óvatosságát, bátrabban kezdhetnek beruházásokba. Ez azonban nem lesz képes ellensúlyozni azt, hogy visszaeshet a kereslet az MNB olcsó hitelére, és az unós források felhasználása sem tud további gyorsulni idén. Az MNB viszont kiterjesztheti a hitelprogramját és kamatcsökkentéssel élénkítheti a gazdaságot.

A fogyasztás húzta a GDP-t

A fogyasztás erősebben hozzájárulhatott a növekedéshez a negyedik negyedévben, mint a harmadikban – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. A beruházások visszafogottabb ütemben bővülhettek, miközben a nettó export komoly visszahúzó erő lehetett – fejtette ki. Termelési oldalról az ipar 0,8 százalékponttal, a mezőgazdaság 0,4, az építőipar 0,2-vel járulhatott hozzá a GDP-növekedéshez. A szolgáltatások 1,2 százalékpont körüli növekedését várja Németh Dávid. Idén a fogyasztás erős maradhat, a beruházások növekedése tovább lassul, miközben a nettó exportnak nem lesz növekedési hatása, sőt, visszahúzza majd a GDP-t. Samu János, a Concorde makroelemzője 2,5 százalékos növekedést vár az idei évre, amit az olajárak esése és az EKB lépésre még javíthat is.