késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Orbán: lényegében blokád alatt vagyunk
Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is "elesett", és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés: "honnan oldjuk majd meg Magyarország gázellátását". Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából "lényegében blokád alatt vagyunk", mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg.
Tehát "Magyarország egy beszorított helyzetben van", ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd - közölte Orbán Viktor.
A magyar-török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben.
Elmondta azt is: az Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító "Kelet vagy Nyugat" kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, "Kelet és Nyugat" - fogalmazott Orbán Viktor, olyan együttműködést sürgetve, amelyben mind Európa, mind Ázsia megtalálja a helyét a kölcsönös előnyök alapján.
A magyar-török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom.
Jelezte továbbá, hogy 170 millió dolláros hitelkeretet nyitottak a kis- és középvállalkozásoknak, és 25-25 millió dollárban felállítottak egy befektetési alapot.
A magyar és a török vállalkozások harmadik piacokon való együttműködésének sikerei között szólt a kormányfő arról is, hogy közös olajkitermelés folyik Oroszországban és a Fekete-tenger térségében, amit más országokra is kiterjesztenének.
Fontos megállapodásnak nevezte azt is, hogy Budapest és Isztambul megállapodott egy kísérleti vízügyi program megindításáról Isztambulban.
Orbán Viktor köszönetet mondott a török kormánynak a magyarok vízummentes utazásának lehetőségéért Törökországba. Egyúttal elfogadta török kollégája meghívását országába.
A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón megkérdezték: fenntartja-e tavalyi tusnádfürdői nyilatkozatát az illiberális demokráciáról, és arról, hogy Törökországot is a Magyarország által követendő modellek között említette.
Orbán Viktor azt válaszolta: "az itt idézett gondolatot nem mondtam, de szívesen kommentálom, még ha nem is az enyém". Szerinte óvatosnak kell lenni más országok példáinak követésével. "Itt van például Törökország, akiket mi nagyon tisztelünk, de ahhoz, hogy az ember sikeres Törökországot építsen, sikeres törökökre van szükség" - mondta, hangsúlyozva, hogy a sikeres Magyarországhoz magyarokra van szükség.
Kifejtette ugyanakkor: mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, "amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik", jelentős sikereket értek el.
Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres - jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy "ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni".
Ahmet Davutoglu: Törökország nyitott az együttműködésre
Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának - mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapesten.
A török kormányfő Orbánnal közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: Törökország nyitott az együttműködésre az energetikában, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak. Felidézte: a Nabucco is jó kezdeményezés volt, de nem érte el a célját. Most azt a lehetőséget fontolgatják, hogy Oroszország Törökországba szállítaná a Déli Áramlatba szánt gázt, ezt Közép-Európába is eljuttathatnák, és Törökország nyitott erre a lehetőségre - közölte. Hozzátette: országa sok energiát fogyaszt, és fontos tranzitország is.
Ahmet Davutoglu üdvözölte, hogy Magyarország kiemelt szerepet szán külpolitikájában Törökországnak, és megköszönte, hogy Magyarország kitartóan támogatja Törökország EU-csatlakozását. Törökország mindenképpen csatlakozni akar az unióhoz, ezért is fontos Magyarország támogatása - mutatott rá.
Ahmet Davutoglu sikeresnek értékelte Orbán Viktorral folytatott tárgyalását. Mint mondta, a két ország stratégiai együttműködést folytat a NATO keretein belül, Európával kapcsolatban is hasonló álláspontot képviselnek, és a nemzetközi ügyeket tekintve is szilárd alapokon nyugszik a kapcsolatuk.
A török miniszterelnök kitért a magyar-török stratégiai együttműködési tanács működésére is, mint mondta, általában a szomszédos országokkal tartanak fenn ilyen együttműködési formát, de Magyarországot is hozzájuk közel álló országnak tartják.
Fontos célnak nevezte a gazdasági kapcsolatok fellendítését, a korábban meghatározott, ötmilliárd dolláros áruforgalomról szóló terv mielőbbi teljesítését.
A török kormányfő emlékeztetett arra, hogy a magyarokat és a törököket sok történelmi szál fűzi össze, és a törökök mindig szívesen látják a magyarokat országukban. Orbán Viktornak azt mondta: remélhetőleg mielőbb vendégül láthatják Törökországban.
Ahmet Davutoglut török újságírók kérdezték az ország kamatcsökkentéséről. A török kormányfő kifejtette: a török központi bank óvatos számítást végzett a kamatcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor, és további csökkentésre lenne szükség a gazdaság stabilitása érdekében.
Ugyancsak török újságírók kérdezték a szíriai helyzetről is. Ahmet Davutoglu mindenekelőtt hangsúlyozta: senkinek nem áll jogában számon kérni Törökországon a lépéseit. Azt mondta: a szíriai rezsimnek el kell számolnia mindazzal, amit az elmúlt négy évben a saját nép ellen elkövetett. Csaknem ötmillióan hagyták el az otthonukat a háború miatt, és Törökország több mint kétmillió menekültet fogadott be.
A szíriai kormány vasárnap közölte: a török hadsereg szombat éjjeli katonai művelete Észak-Szíriában az "agresszió felháborító megnyilvánulása" volt, és Damaszkusz Ankarát teszi felelőssé annak bármilyen következményéért. A szíriai állami televízióban felolvasott közlemény szerint a török kormány értesítette ugyan az isztambuli szíriai konzulátust arról, hogy egy Törökország tulajdonában lévő mauzóleum őrségének kimenekítését és a síremlék elszállítását tervezi, nem várta meg azonban, hogy Damaszkusz beleegyezését adja a művelethez. Ahmet Davutoglu előzőleg Twitter-oldalán közölte, hogy egy katonai akcióval sikeresen evakuálták Szíriából a 38 fős őrséget, és a síremléket is Törökország területére vitték. Az üresen maradt épületet felrobbantották, nehogy terroristák támaszpontul használják.
A sajtótájékoztató előtt szándéknyilatkozatot írtak alá az együttműködésről Gül Baba türbéjének felújításával kapcsolatban, továbbá szociális biztonsági egyezményt, a nukleáris energia békés felhasználásáról egyetértési nyilatkozatot, fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti együttműködési megállapodást, Budapest és Ankara között testvérvárosi megállapodást, valamint a Fővárosi Vízművek és a török miniszterelnöki hivatal katasztrófavédelmi szolgálata közötti együttműködési megállapodást írtak alá.
Vagy Kelet, vagy Nyugat
Ezután Orbán Viktor egy magyar-török üzleti fórumon arról beszélt, hogy a jövő kérdése az, hogyan tud jól együttműködni a nyugati és a keleti világ.
"Mi itt, Európában, Nyugaton még mindig nem tudtuk teljesen magunk mögött hagyni a hidegháborús gondolkodásmódot. Még mindig abban gondolkodunk, hogy vagy Kelet, vagy Nyugat, vagy egyik, vagy másik. Nagyon lassan tanulja meg a Nyugat, hogy ez egy rossz kérdés" - mondta a kormányfő Ahmet Davutoglu török miniszterelnök jelenlétében.
A fórumot megnyitó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: utasította Magyarország törökországi külképviseleteit, hogy ezentúl díjmentesen adják a török állampolgároknak azokat a vízumokat, amelyeket konferenciákra, üzleti találkozókra, sport-, oktatási és kulturális eseményekre való utazás céljával igényelnek.
Törökország közel áll Magyarországhoz
A török gazdasági miniszter a fórumon reális célnak nevezte a két ország közötti ötmilliárd dolláros áruforgalom elérését.
Nihat Zeybekci hangsúlyozta: Magyarország fontos kereskedelmi partnere Törökországnak, a két ország jól kiegészíti egymást a külkereskedelemben. A két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a kétmilliárd dollárt, de a gazdasági potenciál alapján reális esély van az ötmilliárd dolláros áruforgalom elérésére a közeljövőben - mondta. Véleménye szerint ehhez további megbeszélésekre van szükség, egyebek között a török exportcikkek szállításának megkönnyítéséről, vagy a kvótákról. Reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti együttműködés további területekre terjed majd ki, és Magyarországon megvalósul a török áruk akadálytalan áthaladása. Kitért arra, hogy az Eximbank fiókot nyit Isztambulban, amely az első ilyen intézmény lesz. A két ország között hathavi találkozók megtartását nevezte szükségesnek, amelyeken tíz gazdasági szektorra lebontva rendszeresen áttekinthetnék az elért eredményeket és a feladatokat.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök beszédében felejthetetlennek nevezte a Budapesten eltöltött időt, és köszönetet mondott a fogadtatásért. Rámutatott: a politikusok feladata az üzletemberek közötti akadályok felszámolása, amelyre készségüket fejezte ki. Minimum olyan jól szeretnének bánni Törökországban a magyar beruházókkal, vagy még jobban, mint amit itt tapasztalnak. A politikai szándék megvan, a jogi környezet nagyrészt kialakult - mondta a török kormányfő. Az üzletembereknek pedig az a feladatuk, hogy jelezzék, hogy hol ütköznek akadályokba - fogalmazott.
Szavai szerint Magyarország közelebb áll Törökországhoz, mint akár egy szomszédos ország. Az elmúlt két és fél évben már 5 üzleti fórumot és két magas szintű stratégiai tanácsülést tartottak, az együttműködés a két ország között egyre jobban elmélyül. Közölte, hogy támogatják Magyarország keleti-nyitását, és európai szövetségesként, baráti országként tekintenek Magyarországra. Törökország pedig az eurázsiai térségben lehet fontos Magyarország számára. Reményét fejezte ki, hogy Törökország is beléphet a Schengeni övezetbe, és nem lesznek akadályok a két ország között.
Az MNKH Zrt. által szervezett magyar - török üzleti fórumra előzetesen közel 250-en regisztráltak. Az egész napos rendezvényen a török üzleti környezetről, befektetési lehetőségekről adtak tájékoztatást, valamint kétoldalú tárgyalásokra is lehetőség volt török üzleti partnerekkel.
Mesterházy új külügyminisztert akar
Külpolitikai irányváltást sürgetetett a szocialista Mesterházy Attila kedden Budapesten, amihez szerinte új külügyminiszterre van szükség. Az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy Magyarország nem akarja másolni a "problémás" török hatalomgyakorlást.
Mesterházy Attila Ahmet Davutoglu török miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán úgy értékelt, hogy az MSZP szerint a keleti nyitás politikája megbukott, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek külpolitikai irányt kell váltania, és vissza kell térni ahhoz, amire a magyar emberek az ország európai uniós vagy NATO-csatlakozásakor szavaztak. Ehhez új külügyminiszterre van szükség - összegzett, majd felszólította Szijjártó Pétert, hogy mondjon le, vagy a miniszterelnök váltsa le őt.
Az ellenzéki politikus azt mondta, helyes az a törekvés, hogy alternatív gázszállítási útvonalakat keres a kormány, és az is helyes, ha ápolják a gazdasági, kulturális, történelmi kapcsolatokat. Abban azonban nagyon bíznak - folytatta - , hogy a török politikai hatalomgyakorlást nem akarja Magyarország másolni.
Azt mondta, komoly problémák vannak a török demokráciafelfogással, a politikai szabadságjogok, az emberi jogok, a nők jogainak biztosításával.
Mesterházy Attila közölte, reméli, hogy a miniszterelnök nem állítja példaként Magyarország számára azt, ahogy a török vezetés a hatalmat gyakorolja, mert annak egy európai demokráciában nincsen helye.
LMP: először az EU-n belül kellene egyeztetni
Az LMP szerint a magyar kormányfőnek meg kellene tanulnia, hogy előbb az EU-n belül kell lefolytatni az egyeztetéseket és csak utána érdemes más országokkal arról beszélgetni, hogy Magyarország honnan jut gázhoz - mondta a párt társelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Szél Bernadett Orbán Viktor magyar és Ahmet Davutoglu török miniszterelnökök budapesti találkozójára reagálva azt mondta, Orbán Viktor számára az orosz függés nem olyan kényszer, amin változtatni kellene, hanem olyan helyzet, amelyhez mindenáron alkalmazkodni próbál.
A kormányfő az unión belül elsőként tárgyal egy olyan gázvezetékről, amelyik "inkább fikciónak minősíthető" - mondta, hozzátéve: mindezt úgy, hogy Orbán Viktor maga is beismerte, hogy két olyan gázvezeték tárgyalásán is túl vagyunk, amelyek azért buktak meg, mert az oroszok az unió ellenében próbálták megvalósítani. Szél Bernadett nyitott kérdésnek nevezte, hogy a többi érintett állam milyen forrásokból finanszírozná a tervezett vezeték megépítését.
Az ellenzéki politikus kijelentette, hogy Magyarországnak energiahatékonysági beruházásokkal, diverzifikált gázforrásokkal és a megújuló energiákkal kell csökkenteni a függését. A magyar diplomáciának pedig az ukrán helyzet stabilizálásán kellene dolgoznia, mert a szomszédos országban lefektetett vezetéken keresztül is hozzá lehetne jutni a gázhoz - mondta.
Együtt: Orbán külpolitikai karanténba került
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja elvárja, hogy a magyar kormányfő hajtson végre egy alapvető fordulatot az ország külpolitikájában - mondta a párt elnökségi tagja keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Hajdu Nóra Orbán Viktor magyar és Ahmet Davutoglu török miniszterelnökök keddi budapesti találkozójára reagált.
Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a kormányfőnek nyilvánosan is el kellene határolódnia az illiberális demokrácia gondolatától. Emellett a megingott nemzetközi és hazai bizalom miatt le kell váltania Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki "tehertétele a magyar külkapcsolati rendszernek" - jelentette ki.
Hajdu Nóra szerint 2014-ben Magyarország elérkezett a "külpolitikai zsákutca legutolsó állomására", mert veszélybe kerültek az ország számára fontos kétoldalú kapcsolatok, például a magyar-amerikai és a magyar-lengyel viszony. Megjegyezte, hogy ebben szerepet játszott az Orbán Viktor által meghirdetett illiberális gondolat. Orbán Viktor is belátta, "külpolitikai karanténba került", ezért kétségbeesett külpolitikai offenzívát indított, hogy megmutassa, Magyarországnak van mozgástere - értékelte az Együtt politikusa.
Liberálisok: nem barátkozni kell Törökországgal
A Liberálisok elnöke szerint nem barátkozni kell Törökországgal, hanem csak a szükséges diplomáciai kapcsolatot tartani, kereskedni vele.
Fodor Gábor kedden azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben találkozott Ahmet Davutoglu török kormányfővel. Az ellenzéki politikus politikailag és erkölcsileg is megengedhetetlennek nevezte a találkozót, és bírálta, hogy a magyar kormányfő szerinte "lényegében illiberális demokráciákkal, a diktátorokkal szeretne barátságba kerülni" a nyugati országok helyett.
A Liberálisok elnöke szerint Törökországban nincs szabadság, nem működik a demokrácia, korrupció van és rendőrállam, ezért a magyar miniszterelnöknek becsületbeli kötelessége lenne, hogy felhívja a figyelmet ezen visszásságokra.
DK: alakul Magyarországon az illiberális internacionálé
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az illiberális és elszigetelt országok egyfajta internacionáléja kezd kialakulni Magyarország körül Orbán Viktor szervezésében - közölte az ellenzéki párt elnökségének tagja, külügyi kabinetjének vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Ara-Kovács Attila Ahmet Davutoglu török miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán fontosnak nevezte, hogy Magyarország gazdasági kapcsolatai fejlődjenek, de szerinte nem jó az, ha ideológiai alapon tárgyal a kormány.
Értékelése szerint Magyarország jelenleg olyan közegben keres barátokat, ahol senki sem. Ara-Kovács Attila azt mondta, nagy tévedés, hogy Törökország barátságát keresi Magyarország, hiszen ott újságírók, tisztességes katonák vannak börtönben, és leépítik az 1923 óta szekuláris alapon épülő demokráciát.
Az ellenzéki politikus a tervezett gázvezetékkel kapcsolatban felhívta arra a figyelmet, hogy szakemberek szerint erre, akárcsak a Déli áramlatra, nem lesz pénz, akkor pedig nem érthető ez a nagy sietség. Ezt a sietséget azzal magyarázta, hogy a török kormány - éppúgy, ahogy Orbán Viktor is - a gazdasági és politikai izoláltságból akar kitörni.
A Jobbik üdvözölte a látogatást
A Jobbik üdvözölte Ahmet Davutoglu török miniszterelnök keddi budapesti látogatását, ugyanakkor konkrét bejelentésekre számítottak, elsősorban gázkérdésben.
Kepli Lajos, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy súlyos problémák lehetnek az európai gázellátással, ha Oroszország két napon belül leállítja az Ukrajna felé irányuló gázszállítást. A jobbikos politikus emiatt konkrét megállapodást várt volna a török kormányfő látogatásán, és alternatív útvonalat sürgetett.
Jelezte: kiállnak a Török Áramlat mellett, amelyet Görögország, Macedónia és Szerbia érintésével magyarországi végponttal képzelnek el. Ez esetben Magyarország a felesleges gázmennyiséggel tovább kereskedhetne - fűzte hozzá.
Kitért arra is: az Ukrajnának továbbított gáz helyett a mintegy hétmilliárd köbméteres gáztározói kapacitást kellett volna tölteni.
Az ellenzéki politikus üdvözölte az Ankara-Budapest testvérvárosi kapcsolatot, értékelése szerint a megállapodás alkalmasnak tűnik a kulturális, gazdasági kapcsolatok élénkítésére.
Kepli Lajos elismerően szólt arról is, hogy Orbán Viktor a két kormányfő tanácskozásán "jobbikos retorikával kezdett és azt mondta, hogy mindannyian Attila unokái vagyunk". Hozzátette: a Jobbik - bízva a kormánypártok támogatásában - újra benyújtja a turáni népek napjával kapcsolatos javaslatát az Országgyűlésnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.