Embargó: nem eszik forrón

Inkább az EU megosztása, mint az embargó fellazítása volt a célja annak, hogy Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn kijelentette: Oroszország keresi annak a lehetőségét, hogy miként enyhíthetné Magyarország és Görögország esetében az európai uniós tagországokkal szemben tavaly augusztusban elrendelt élelmiszer-embargót.

Ahogy arra maga Uljukajev is utalt, és később szakértők is rámutattak, a WTO-szabályok szerint az egyes tagállamokkal kötendő megállapodásoknak nincs sok esélye, bár az enyhítésre diplomáciai úton tavaly óta törekedtek uniós országok.

Ráadásul ahogy telik az idő, egyre kevesebb jelentősége lenne egy bilaterális megoldásnak is. Tavaly Oroszország több körben is megtiltotta egyes uniós termékcsoportok bevitelét területére. A legszélesebb kört, húsokat, zöldségeket, tejtermékeket érintő embargót Moszkva tavaly augusztusban egy évre jelentette be, amikor behozatali tilalmat rendelt el bizonyos, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó termékekre. A rendelkezés idén augusztus elején, vagyis öt hónap múlva lejár. Nagy kérdés, hogy mi lesz ezt követően. A piaci szereplők és a tagállamok egyelőre kivárnak, remélve, hogy Moszkva nem újítja meg a szankciókat.

Van rá jó okuk: tény, hogy az orosz politika igyekszik nagyon keményen fellépni a nyugattal szemben, ám egyelőre úgy tűnik, hogy az embargó Putyinnak fáj jobban. „Oroszországban az elmúlt fél évben mintegy 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek, amelynek hátterében az importhiány áll. Ez megszüntette a versenyt is, ezért az orosz szereplők kihasználva a helyzetet elkezdtek árat emelni” – mondta el a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint mindaddig, amíg az orosz politika hajthatatlan, az ottani élelmiszer-termelők a hiánypszichózisra építve növelhetik áraikat, erre ráadásul a gyenge rubel is alapot ad.

Raskó szerint a megélhetési nehézségek politikai problémákat okozhatnak az orosz vezetésnek, miközben az embargó nem rázta meg túlzottan az EU-t. „A közösség harmadik országokba irányuló agrofood exportja évente 120-130 milliárd eurót tesz ki, ennek hozzávetőleg 15 százaléka volt az Oroszországba irányuló kivitel. Összevetve ezt azzal, hogy az uniós tagállamok egymás között több százmilliárd eurós forgalmat bonyolítanak, látható, hogy az embargó nem tudott jelentős hatást gyakorolni Európára. A tilalom megszüntetése leginkább Putyin érdeke” – tette hozzá.

A jelek szerint nem valósult meg az az elképzelés sem, amely szerint az uniós országok, köztük hazánk harmadik országok bevonásával próbál meg kerülőutat találni az orosz piacokra. Szerbiába tavaly nyolcmillió, Bosznia-Hercegovinába pedig egymillió euróval kevesebb agrárexportot bonyolított hazánk, mint egy évvel korábban. Albániába ugyancsak csökkent az agrárkivitel, mintegy 2,6 millió euróval. Csupán néhány szóba jöhető „átrakodó-ország” esetében nőtt a hazai agrofood-export, de itt sincs jelentős ugrás. Fehéroroszországba tavaly 1 millió, Macedóniába pedig 2,4 millió eurónyival több agrárterméket exportáltak magyarok, mint 2013-ban. Összevetve a 8 milliárd eurós teljes magyar agrárkivitellel látható, hogy jelentéktelen bővülésről van szó csupán.

„Tény, hogy vannak pletykák arról, hogy egyes magyar szereplők harmadik országokon keresztül próbálnak Oroszországba exportálni az embargó által érintett termékeket, ez azonban biztosan nem érdemi mennyiségekben történik” – jelentette ki a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az adatok jól mutatják, hogy a szóba jöhető országokba nem növekedett kirívó mértékben tavaly az exportunk, sőt, van, ahol csökkent. Éder szerint bár előfordulhat trükközés, tömegesen azért sem terjedt el az embargó kijátszásának gyakorlata, mert az abban résztvevők többet kockáztatnak, mint amennyit nyerhetnek.

„A tilalom kijátszása korántsem egyszerű, ezzel sokat kockáztat az abban résztvevő ország és az exportáló cég is. Ezek a vállalatok lebukás esetén egy orosz döntéstől függően akkor sem szállíthatnának majd, ha az embargó később megszűnne” – vélekedett az elnök.

Kiugrási kísérletek

Míg tavaly év elején a sertéspestis miatt elrendelt exporttilalom után a tagállamok azonnal lobbizni kezdtek a különmegállapodások miatt, és ez a nyári embargó bejelentésével is folytatódott, mára az ilyen alkuk lényegében lekerültek a napirendről. Ha ugyanis egy tagállam most tető alá is tudna hozni egy ilyen paktumot, és az esetleg április elejétől életbe is lépne, mindössze négy hónapnyi, makroszinten nem túl jelentős szállítást nyerne. Cserébe viszont nagyon komoly politikai nyomással kellene megküzdenie a közösségen belül, Brüsszel ugyanis a tagállami próbálkozásokat sikerrel verte vissza az elmúlt hónapokban.

Füzesgyarmaton több mint százezer kacsát öltek le, miután kiderült, az állatokat a H5N8 típusú vírus támadta meg. A megbetegedés miatt Japán, Szingapúr és Dél-Korea Magyarország teljes területéről felfüggesztette az élő baromfi, hús és tojás exportját. -->