Európa miatt teljesített gyengébben a norvég vagyonalap

A gyengébb teljesítményt a túl nagy európai kitettséggel magyarázza az alap közleménye, illetve azzal, hogy a portfólióban túl sok a rövidesen lejáró fix kamatozású befektetés. Az európai piacokon elérhető hozamot az alacsonyabb növekedési várakozások és az erősödő geopolitikai feszültségek befolyásolták - tette hozzá az alap vezérigazgatója, Yngve Slyngstad.

A többségi állami tulajdonban levő norvég olaj-, illetve gázszektor jövedelméből félretett alap – hivatalos nevén a kormányzati nyugdíjalap – a világ legnagyobb befektetői közé tartozik, összesen mintegy 8 ezer vállalatban érdekelt és a globális részvényállomány 1 százalékát birtokolja. A mintegy 5,1 millió norvég állampolgárra most fejenként 166 ezer dollár jut belőle, de ez tovább nőhet, mert várakozások szerint az alap értéke az évtized végére meghaladhatja az ezermilliárd dollárt.

Az alapot 1996-ban hozták létre, két évre rá kezdtek részvényeket is elhelyezni benne, ingatlant pedig 2001 óta vásárolnak. Idén az ingatlan-portfóliót kívánják tovább bővíteni – most a befektetések 2,2 százaléka jut erre a területre, miközben az alap mandátuma 5 százalékos arányra szól –, nemcsak a beérkező új pénzből, hanem a meglevő eszközök eladása révén is, utóbbiak közül konkrétan az európai államkötvényeket nevezte meg a Reutersnek a vezérigazgató.

Az alap befektetéseinek közel 40 százaléka jutott tavaly Európára, ez kevesebb a korábbinál, 10 százalék fölé növelték viszont a feltörekvő országok részesedését, egyebek közt Ghánában és Mauritiusban vásároltak be; a feltörekvő piaci részvény-portfólió 11,5 százalékos hozammal zárt, míg az európai részvényeken csak 0,2 százalékot kerestek.