Kína tavaly októberben jelentette be az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozását, amelyet a Világbank, illetve a meglevő Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), valamint bennük nagy befolyással rendelkező USA azonnal e szervezetek riválisaként kezelt. Kína ugyan leszögezte, hogy az AIIB a meglevő bankok legjobb gyakorlatát fogja követni, az egyre több jelentkező láttán azonban Jack Lew, az USA pénzügyminisztere legutóbb úgy fogalmazott: csak remélni tudja, hogy azok, akik a nevüket adják ehhez a szervezethez, biztosak annak megfelelő irányításában. A német, a francia és az olasz külügy-, illetve pénzügyminiszterek erre közös nyilatkozatban nyugtatták meg: azon fognak dolgozni, hogy az új intézmény a legjobb standardokat és gyakorlatokat kövesse. A helyzet kialakulásáért szakértők szerint az USA is felelős: a nagy feltörekvő országok jó ideje lobbiztak a Világbank, illetve az IMF olyan reformjáért, amely növelné szavazati súlyukat, ezt a G20-csoport 2010-es csúcstalálkozóján el is fogadták, de az USA – szemben számos európai országgal – mindmáig nem ratifikálta a megállapodást.
Az 50 milliárd dollár alaptőkével felálló AIIB-hez március végéig lehet alapító tagként csatlakozni, Peking az év elején arról számolt be, hogy már 26-an vannak, főleg ázsiai és közel-keleti országok. Japán, Ausztrália és Dél-Korea még nem szállt be, de a két utóbbi jelezte, hogy rövidesen döntenek erről. Az ADB-ben erős pozíciókkal rendelkező Japán szakértők szerint aligha lesz az alapítók között, de az élén álló Takehiko Nakao már úgy nyilatkozott, hogy a két fejlesztési bank szorosan együtt fog működni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.