Segítséget kaptak a görögök az EKB-tól

A kormányzótanács legközelebb egy hét múlva dönt arról, hogy változtat-e a keretösszegen.

A testület február elején határozott úgy, hogy február 11-étől nem fogad el magas kockázatú, bóvli kategóriába sorolt görög állampapírokat fedezetként refinanszírozási műveleteiben. Ez azt jelenti, hogy a görög bankok nem juthatnak a 0,05 százalékos kamattal kínált forrásokhoz az EKB rendes hitelezési tevékenységének résztvevőiként. Ugyanakkor az ELA mechanizmusa révén, egy nagyon bőkezű keret meghatározásával az EKB biztosította, hogy a görög bankok fenn tudják tartani fizetőképességüket, és biztosítani tudják a görög állam finanszírozását a rövid futamidejű kincstárjegyek megvásárlásával.

A görög kormány és az EKB egymástól eltérően ítéli meg ezt a helyzetet. Mario Draghi, az EKB elnöke a múlt héten úgy vélekedett, hogy "az utolsó dolog, amit mondani lehetne, az az, hogy az EKB nem támogatja Görögországot.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont úgy véli, hogy az Európai Központi Bank "hurkot kötött a görögök nyaka köré". Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter egyenesen "politikai fojtogatásról" beszélt szerda este. Úgy fogalmazott, az EKB nem egyszerűen csak megfojtani igyekszik a görög kormányt, hogy elérje meghátrálását a tárgyalásokon, hanem "nyomást gyakorol partnereire, mondván, az EKB nem lehet az egyetlen, amely elvégzi az összes munkát".

A január végén tartott parlamenti választás óta először csütörtökön Athénban újrakezdődtek a tárgyalások a Ciprasz-kormány és a nemzetközi hitelezők, az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői között, hogy meghatározzák, milyen reformokat kell végrehajtania Athénnak a pénzügyi támogatás folyósításának fejében.

A görög kormány érzékenységére való tekintettel a szerdán Brüsszelben tartott egyeztetésen megállapodtak abban, hogy nem "felülvizsgálatot", hanem "adatgyűjtést" végeznek a hitelezők szakértői. Emellett nem "szállják meg" a minisztériumokat, hanem egy semleges "munkaterületen", például abban a szállodában találkoznak és tárgyalnak a felek, ahol a hitelezőket képviselő szakemberek megszálltak.

Brüsszelben az EKB, az EB és az IMF mellett az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) is bekapcsolódott szerdán a Görögországgal folyó tárgyalásokba. A szemantikai háború újabb jeleként Athén az új ötösfogatot azonnal el is keresztelte brüsszeli csoportnak, amelynek tagjaként tekint önmagára, csapást mérve ezáltal az uniót, az euróövezetet és a valutaalapot tömörítő hitelezői trojka gyűlölt koncepciójára.