Az S&P lépése éppen ezért kedvező meglepetésnek számít, és azt jelenti, hogy Magyarország már csak egyetlen lépcsőfokra van a befektetésre ajánlott adósminősítéstől; vagyis az új „BB+” minősítés továbbra is bóvli kategória.
Ez a lépés azonban azt is jelenti, hogy mostanra mindhárom nagy hitelminősítő (S&P, Moody’s, Fitch) ugyanabban a kategóriában tartja az országot, egyetlen szinttel a befektetésre ajánlott kategória alatt.
Az S&P stabil kilátást tart fent az új „BB+” adósbesorolás mellett. Ez azt jelenti, hogy a hitelminősítő a közeli jövőben nem tervezi a besorolás megváltoztatását, de a mai lépés egyben azt is jelzi, hogy nem szükségszerű a pozitív kilátás a felminősítéshez.
A Standard & Poor’s szerint Magyarország gyorsabban fog növekedni, mint korábban várta a hitelminősítő. Az S&P 2005 és 2017 között 2,5 százalékos GDP-növekedést vár a korábban prognosztizált 2 százalék helyett.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen ma beszélt arról a HBLF rendezvényén, hogy javuljon Magyarország adósbesorolása. Szerinte megérett a helyzet arra, hogy a hitelminősítők felminősítsék Magyarországot, az elmúlt években ugyanis a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány évek óta 3 százalék alatt van, az ország növekedésében pozitív változás következett be, és a foglalkoztatás is folyamatosan bővül.
A hitelminősítő a döntést azzal is indokolta, hogy a magyar gazdaság külső problémái nagymértékben enyhültek az utóbbi években. Az S&P szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása, valamint a helyi valutában történő hitelfinanszírozást előtérbe állító kormányzati stratégia is enyhítette Magyarország sebezhetőségét a potenciális külső sokkoktól, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusától.
Magyarország most ugyanabban a kategóriában van az S&P-nél, mint Oroszország és Indonézia – írta a Bloomberg hírügynökség. A hírügynökség megjegyzi, hogy a 10 éves magyar állampapír hozama a leminősítés időpontjában látott 9 százalékról 3,2-re süllyedt. Igaz, azóta az infláció is sokat csökkent.
Javuló kilátások
Az S&P – a többi hitelminősítővel együtt – 2011-ben vonta meg Magyarország befektetésre ajánlott adósosztályzatát, miután Orbán Viktor kormánya államosította a 3 ezer milliárd forintos magánnyugdíj-pénztári vagyont és bevezette az Európai Unió legnagyobb bankadóját, valamint megszakította az IMF-programot, amely megmentette az országot a 2008-as válságban a fizetésképtelenségtől. A gazdaság azóta növekedési pályára állt, a költségvetési deficit 3 százalék alá csökkent – egyúttal megszűnt az uniós tagság óta fennálló túlzottdeficit-eljárás –, és az irányadó kamat rekordalacsony szintre süllyedt. A kormány ráadásul 2016-ról csökkenti a bankadót.
Meglepő fordulat az elimerés
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta, hogy csak a kilátás javítására számított, nem várt felminősítést. Szerinte kedvezőek a folyamatok, és a magyar gazdaság helyzete is indokolja a lépést.
Suppan várakozása szerint az S&P-nél idén nem fogunk kikerülni a bóvliból, de lehet, hogy a következő felülvizsgálatnál még az idei évben ad egy pozitív kilátást. „Gyorsabban fog javulni a gazdaság, mint ahogy azt az S&P várja” – fejtette ki.
Suppan úgy véli, hogy a Moody’s és Fitch lehet, hogy hamarosan javítani fogja a stabil kilátást pozitívra, és vagy idén ősszel vagy jövő év elején fel is minősítenek, és akkor kikerülünk a befektetésre nem ajánlott kategóriából.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint az S&P beismerte, hogy egyel jobb minősítést érdemlünk, olyat, amilyet a Fitch és a Moody’s is érvényben tart. „Kedvező, hogy a külső adósság csökkent és a lakosság devizahitel-kitettsége megszűnik, és a bankadó is csökkenni fog” – mondta a Világgazdaságnak a közgazdász. Összességében az S&P elismerte a makrogazdasági helyzet javulását, és Németh szerint egyre kevesebb okuk van arra, hogy bóvliban tartsanak.
Az MTI-nek nyilatkozó Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint minden abba az irányba mutatott, hogy javulni fog az S&P véleménye is.
Úgy vélekedett, a makrogazdasági mutatók már jó ideje abba az irányba mutatnak, hogy javítani érdemes a magyar besorolást. Egy komoly fenntartásuk volt a hitelminősítő intézeteknek, ez pedig a gazdaságpolitika minőségét illeti: a magyar gazdaságpolitikusok nem azt a receptet követték, ami szerintük az ország javát hosszú távon szolgálná.
Török Zoltán szerint a bankszektorral és az EBRD-vel februárban aláírt megállapodás ebben a vonatkozásban fordulópontot jelenthetett. A megállapodásban a bankadó csökkentéséről és egyéb vállalásokról van szó, ami javítja a bankszektor képességét arra, hogy a gazdasági növekedést a hitelezés bővítésével támogassa.
„A felminősítés megerősíti azt, hogy Magyarország jó úton halad, a pénzügyi stabilitás javulása és az államadósság csökkentése következtében kedvezőbb az ország megítélése, ezáltal még több beruházás érkezhet. A jobb minősítés alacsonyabb hozamokat is eredményez, az államadósság finanszírozása ezért olcsóbbá válik, amely mérsékli a költségvetés kamatterhét. Az adófizetők befizetéseiből ezáltal több jut a költségvetés más területeire” - áll a minisztérium közleményében. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.