BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Abszolút győztes az RTL

Még mindig nem dőlt el reklámadóügyben, hogy lesz-e nulla kulcsos sáv, de a plafon már ismert: az 5,3 százalékos kulccsal a nagy kereskedelmi tévék járnak jól.

Több hónapos rágódás után a kormány részben döntést hozott a reklámadó megváltoztatásáról. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormány azt javasolja azt Országgyűlésnek, hogy 5,3 százalék legyen a reklámadó maximális mértéke.

Ebből az adónemből 7-8 milliárdos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Ebben még nem született végső döntés, pedig a piac legtöbb szereplőjét leginkább ez foglalkoztatja. Lázár megint csak annyi bíztatót tudott mondani a számukra, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell. Az 5,3 százalékos kulcsra lehetett számítani, hiszen már januárban napvilágot látott egy ilyen tartalmú kormánytervezet, amely a kormány és az RTL Group közötti alkudozás eredményeként született meg a csatorna kritikus híradóinak leállításáért cserébe.

Mindenesetre most vált biztossá, hogy a nagy kereskedelmi tévéknek hátrányos progresszív rendszert egy egyszerűbb váltja föl. Az egykulcsos adó bevezetésének abszolút győztese a M-RTL Zrt., amelynek ötmilliárd helyett hozzávetőleg 1,2-1,5 milliárdot kell fizetnie, de a TV2 is jól jár, hiszen másfél milliárd forint helyett 850-900 millió forintot utalhat a költségvetésbe. A nyertesek közé tartozik még a Sanoma médiaportfólióját megvásárló Centrál Média, amely 1,5 milliárd helyett 500-600 millió forintot fizethet. Ezzel az átalakítás nyerteseinek listája véget is ért, a többi szereplő a jelenlegi állapot szerint veszíteni fog.

Így Simicska Lajos média- és reklámcégeinek például duplájára emelkedhetnek a kötelezettségei. A jelenleg hatályos adószabályok szerint ugyanis 0,5 milliárd forint alatt 0 százalékos a kulcs, de 5 milliárd forintig is csak 1 százalék, miközben 10, 20, 30 és 50 százalékos kulcs is létezik, utóbbi 20 milliárd forint felett. Sok részlet azonban még nem ismert, például az időpontok.

Brüsszel még március 12-én indított vizsgálatot az adónemmel kapcsolatban és annak lezárultáig megtiltotta a behajtását. Nem mindegy, hogy a vizsgálat mikor zárul le és milyen eredménnyel. Az tűnik valószínűnek, hogy jövő januártól vezetik be az új adózást. Az egykulcsos adó már átmehet az uniós rostán, kérdés, hogy az esetleges mentességet (nulla kulcsot) nem tartják-e majd diszkriminatívnak Brüsszelben.

Ráadásul a kormány szerint az egyik európai uniós hivatal azt szeretné, hogy a legkisebb cégeknek és a legkisebb reklámbevétel után is fizetni kelljen az adót. Brüsszel azonban nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa a megfelelő adókulcsokat, inkább azzal akadt problémája, hogy az adó szelektív előnyt biztosított bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.

A Magyar Reklámszövetség szerint mindenképpen drágulás várható a hirdetési piacon, amit végül a fogyasztó fog megfizetni. Február végéig összesen 900 millió forint reklámadó folyt be a költségvetésbe: januárban 800 millió, míg februárban közel 100 millió forinttal gyarapodott a büdzsé.

A hirdetésbevétel növekedését várják idén a rádiók

A hirdetési bevételek növekedésére számít a hazai rádiós piac, de több faktor is bizonytalanná teszi a bővülés mértékét – nyilatkozta a nagyobb vételkörzetű médiumokat összefogó Rádiós Műsorszolgáltatók Egyesületének (Rame) elnöke az MTI-nek. Turi Árpád elmondta: irreális elvárás, hogy megismételjék az elmúlt évekre kimutatott, néha 15-20 százalékos növekedést, aminek egyik magyarázata éppen az volt, hogy korábban csak a bevételek mintegy háromnegyedére volt rálátásuk a piacbecslést végző szervezeteknek. “A Rame megalakulásával ez az arány 99 százalék közelébe ugrott. Mivel a 2013-as piacbecslésben vettünk részt először, a nemrég publikált tavalyi adatok az elsők, amelyek már ténylegesen összehasonlíthatóak az előző évivel” – jegyezte meg. A március elején publikált tavalyi reklámköltési adatok szerint a hazai hirdetési piac 7,77 százalékos növekedés mellett 189,05 milliárd forintos volt, a rádiós bevételek 9,3 milliárdja 5,8 százalékkal múlta felül a 2013-as adatot. Turi Árpád szerint az utóbbi években letisztult a rádiós piac, amiben annak is szerepe volt, hogy alig akadt olyan nagyobb szereplő, amelynek lejárt volna a műsorszolgáltatási jogosultsága, így mindenki figyelt a hosszú távú márkaépítésre. A médium iránti bizalom erősödéséről beszélve azt állította: a helyi rádiók ernyőszervezetével közösen fellépve hatékonyan tudják formálni a szektor imázsát. Turi Árpád a következő évek feladatai között említette a felkészülést az online rádióhallgatás korára. Azt mondta, lassú folyamatra számítanak, hiszen a rádiózással töltött idő 99 százalékát ma még a hagyományos platformok viszik el. A rádióidő jelentős hányadát elvivő autórádiók piaca nem mozdul gyorsan, ugyanakkor a mobilszolgáltatók adatátviteli korlát nélküli ajánlatai már alkalmasak lehetnek arra, hogy részben kiváltsák a hagyományos rádiót – állította.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.