Állami bankokhoz is kerülhetnek az önkormányzatok

Legalább két évébe kerülhet a kormánynak, ha a Magyar Államkincstárt fel kívánja készíteni az önkormányzatok számlavezetésére és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtására – vélekedtek a lapunknak nyilatkozó szakértők. Ez a tény régóta ismert a kormányzat előtt is, az átalakítás időigényét ugyanis már az ötlet korábbi felmerülésekor is vizsgálta a kabinet. Az viszont még nagy vonalakban sem dőlt el, hogy a kincstár pontosan milyen feladatokat venne át a pénzügyi szolgáltatóktól az önkormányzati ügyfelek kiszolgálásánál, ami pedig nagyban befolyásolja a fejlesztés időtartamát és költségeit.

Információink szerint még annak a lehetőségét is vizsgálja a kabinet, hogy az önkormányzatokat vagy a számukra nyújtott pénzügyi szolgáltatások egy részét az állami kézben lévő kereskedelmi bankokhoz – az MKB-hoz, illetve a Budapest Bankhoz – irányítsa át. Ennek a megoldásnak kétségtelen előnye lenne, hogy jóval olcsóbban meg lehetne valósítani, mint a kincstár felkészítését egy sor, számára eddig idegen feladatra. Árnyalja a képet, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a két új szerzeményt néhány éven belül értékesíteni kívánják, ami pedig pont az eredeti célt – az önkormányzati pénzek mozgásának ellenőrizhetőbbé tételét – veszélyeztetné. Az is tény, hogy bár két jelentős szereplőről van szó, az önkormányzati szolgáltatások piacán eddig egyikük sem volt érdekelt.

Az mindenesetre biztos, hogy a kormányzat komoly fejlesztésekre készül a Magyar Államkincstárnál. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott: várhatóan még ebben az évben elkészül a kincstárnál az a szoftverfejlesztés, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók napon belüli lebonyolítását, amire eddig csak a kereskedelmi bankok, a fejlett pénzügyi közvetítők voltak képesek Magyarországon. Hozzátette: nem elképzelhetetlen, hogy még ebben az évben módosítják a kincstár jogszabályi hátterét, így a jogállása, a funkciója is bővülhet. Év közben pedig elkészülhet a kincstár jövőjének koncepciója, az év második felében akár az Országgyűlés elé is kerülhet az ezzel kapcsolatos terv. Az államtitkár ugyanakkor közölte azt is: ahhoz, hogy a kincstár fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal, nagyon meg kellene erősíteni, fel kellene fejleszteni, és a kereskedelmi banki kapcsolatot sosem tudja majd pótolni.

A kormány időről időre visszatér a kincstár számlavezetésbe vonásának tervéhez, mégpedig azért, mert az önkormányzatok gazdálkodásával – részben a forráshiány miatt – folyamatosak a gondok. 2011 és 2014 között az állam négy ütemben összesen több mint 1300 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállalt át, így nem csoda, ha nagyobb rálátást szeretne a települések számlapénzeire. Figyelemre méltó emellett, hogy az önkormányzatok gazdálkodásával foglalkozó több tanulmány, illetve jelentés is megállapította már, hogy a hitelfelvétel sokszor erősen ciklikus jellegű, és mindig pont a választási évekre esnek a csúcsok.

A nagybankoknál a pénz java

A helyi önkormányzatok összesen 549,5 milliárd forintos betétállománnyal rendelkeztek a különböző pénzügyi szolgáltatóknál 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Ebből 488,3 milliárd forintot – tehát több mint 88,8 százaléknyit – a piacon aktív nagybankok kezeltek, és nem egészen 6 százaléknyi jutott a szövetkezeti hitelintézeti szektorra, bő 5 százalék pedig a kisebb és szakosított bankokra. A betéteik közel 60 százalékát lekötetlenül tartják az érintettek, a hosszú lejáratra lekötött betétek aránya pedig mindössze 6 százalék. Figyelemre méltó viszont, hogy a 2014 végén 23,8 milliárdos önkormányzati értékpapír-állomány nem egészen fele volt csak állampapírban, és 7,6 milliárdot tartottak különböző befektetési alapokban.