Expo: Milliárdok mennek el, nem tudni, pontosan mire

Még mindig nem tudni, mely cégek fogják képviselni Magyarországot a május 1-jén nyíló milánói világkiállításon: bő két héttel a nyitás előtt az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) csak annyit közölt lapunkkal, hogy a résztvevő magyar cégeket, kiállítókat részletesen bemutatja majd a magyar pavilon hamarosan induló honlapja, illetve hogy a magyar szervezők célja Magyarország „kiváló élelmiszereinek, termékeinek, ásványvizeinek, tájainak, innovatív ötleteinek és sokszínű zenekultúrájának bemutatása”. Szőcs Géza, az expó még 2013 februárjában kinevezett, pozíciójában legutóbb idén április 1-jén megerősített kormánybiztosa korábban a Világgazdaságnak azt mondta: 2014 második felében dőlhet el, kik képviselhetik hazánkat a világkiállításon. Azóta azonban csak az derült ki idén március végére, hogy a Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter tulajdonában lévő EuroAtlantic Solutions Kft. nyerte meg 699,8 millió forintos ajánlatával a közbeszerzési pályázatot a Milánói Expón való magyar részvétel lebonyolítására. Ebben benne vannak a program- és rendezvényszervezési, a menedzsment feladatok, a catering szolgáltatások, a PR- és kommunikációs tevékenység, a kreatív anyagok tervezése és gyártása, az utazásszervezés, valamint „a stratégiai, illetve az általános tanácsadás” is. (Az EuroAtlantic Solutions Kft. tavaly már elnyert egy közbeszerzést: csaknem 24 millió forintért végezte, illetve végzi többek között a honlap- és arculattervezést, sajtótájékoztatók megszervezését és lebonyolítását, a médiamix kialakítását és médiavásárlást, illetve sajtófigyelést is.)

Az EMMI-nél érdeklődésünkre most elmondták: az expónyitásig a tervek szerint 1,8 milliárdot használnak fel a magyar világkiállítási részvételre szánt összesen 2,35 milliárd forintból, ebből bonyolították le tavaly az azóta is vitatott pavilonterveztetést. Mint emlékezetes, az első díjat a „Malom” jeligéjű munka nyerte el, de a kormánybiztos inkább a második helyezett, sámándobbal határolt épületet, az Alakort választotta, amelyet immár Életkert néven építenek fel. Ezt a tervet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége a kezdetektől vállalhatatlannak tartotta, mára pedig saját tervezői is elhatárolódtak tőle.

Ertsey Attila, Dr. Herczeg Ágnes, Stocker György, Podoski György és Borsiné Arató Éva az Építészfórumon megjelent nyílt levélben ezt így indokolta: „a pavilon és kert üzenete és annak megjelenési formája attól, amit jó szívvel képviselni tudunk, aminek magvalósulásáért küzdöttünk, és támadások tömegét elszenvedtük, immár tarthatatlan mértékben eltávolodott”. Hangsúlyozták, hogy a pavilon végső változatának építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért nem vállalnak felelősséget. Szőcs Géza viszont kiállt az Életkert mellett, mondván, „az építmény egyértelműen elnyerte a publikum tetszését”, a tervezők nyilatkozatára reagáló közleménye szerint főként Olaszországban kapott „számos pozitív kritikát, ahol egy közönségszavazáson bekerült az Expo 10 legszebb pavilonja közé is”.

Újabb közbeszerzés júniusban

A magyar pavilon kivitelezésére, illetve hazai újrahasznosítására 33,75 millió forintos alaptőkével saját céget hozott létre tavaly az állam: a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft.-t. A cég a kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatok eredményeként öt magyar és két olasz vállalkozást vont be a munkálatokba. A pavilon bontására, a milánói telek rekultivációjára, majd az épület újraépítésére Szombathelyen pedig várhatóan júniusban írnak ki újabb, bruttó 550 millió forintos közbeszerzést. Mint korábban bejelentették, a pavilont egészségipari, valamint táplálkozástudományi információs központként hasznosítják újra.