Ki fizeti az ingyenebédet?

Egyelőre nem látszik a bölcsödébe és óvodába járók 90 százalékának biztosítandó háromszori ingyenes étkezés költségvetési forrása, most leginkább úgy néz ki: az önkormányzatokra terhelik majd az ezzel járó kiadási többlet jelentős részét. Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be másfél hete, hogy a bölcsödébe és óvodába járók mintegy 90 százaléka részesülhet szeptembertől háromszori ingyenes étkezésben, ezt másnap megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök is.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)  család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pedig a múlt héten a közszolgálati hírtelevízió műsorában közölte, hogy az eddig félárú étkezés jár majd térítésmentesen  a nagycsaládosoknak, a beteg vagy fogyatékkal élő gyermekeknek és testvéreiknek, valamint azon családoknak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a havi nettó 90 ezer forintot. Az Emmi államtitkára szerint emiatt 230 ezerrel, 320 ezerre nő azok száma, akik szeptembertől ingyenesen kapnak háromszori étkezést. Ez az érintett rétegnek valóban mintegy 90 százaléka: tavaly 322 ezer gyerek járt óvodába, és több mint 35 ezer bölcsödébe. A rászorultságot nem vizsgálják majd, arról csak nyilatkozatot kell tenni, ám gyermekenként 7500 forint lehet a megtakarítás havonta a bejelentés szerint.

A Világgazdaság kérdéseire válaszolva az Emmi-nél közölték: idén emiatt 3,5 milliárd forinttal emelik meg a gyermekétkeztetésre jutó keretet, jövőre pedig 10-11 milliárddal. Ez első ránézésre is kevés: idén szeptember és december között mintegy 7 milliárd, jövőre pedig (11 hónapos ellátási idővel számolva) 19 milliárd forint megfizetésétől mentesítik a családokat az ingyenes étkezéssel – ezt kellene pótolni. A költségvetés láthatóan a szükséges összegnek alig a felét fizeti csak – valójában azonban valószínűleg annyit sem. Az Emmi ugyanis most már elhatározott abban, hogy a magasabb minőséget biztosító új rendeletét bevezeti szeptembertől (ez az előírás híresült el úgy, hogy nem lehet sót tenni az asztalra). Az egészségesebb étrend azonban drágább alapanyagokat is kíván – azért is tolták el az előírások bevezetését korábban, hogy ne kelljen nagyon árakat emelni a közétkeztetésben. Szakmai körök szerint a közétkeztetésre szánt állami támogatás éves keretének tízmilliárdos emelése a magasabb alapanyagárakat pótolta volna.

Ez annyit jelent, hogy a plusz 230 ezer bölcsis és ovis ingyenes étkezésére teljes egészében az önkormányzatoknak kell előteremteni a pénzt – vagy a költségvetési támogatásokat emelik majd a tervnél jobban. Azt, hogy végül ki fizet, az apparátus dönti majd el. Az Emmi szerint tavaly január óta a feladatot finanszírozzák, és nem létszám alapján adnak normatív támogatást, ám ez így csak elméletben pontos, valójában nem jelenti az étkezési költségek teljes elszámolását, már csak azért sem, mert a bértámogatás továbbra is fejkvóta alapú.  Egy képlet alapján a gyermeklétszám arányában határozzák meg az államilag fizetett konyhások számát, ám nekik sem számoltak minimálbérnél sokkal nagyobb összeggel. A béren kívüli egyéb költségtételeknél pedig az önkormányzatoknak meg kell győzniük az állami szerveket arról, hogy tényleg annyiba kerül az étkezés, amennyibe – ez a tapasztalatok szerint eddig nem sikerült. Az állam legfeljebb az alapanyagok árát fizette, a rezsire már nem nagyon jutott (és akkor nem beszéltünk a konyhagépek amortizációjáról és cseréjéről sem). Valójában az állam jó ha az étkezés átlag 40 százalékát fizette eddig – ma ugyanis ma a helyi közösségeknek is támogatniuk kell az étkeztetést, hogy a szülők ki tudják fizetni.

Kidobott pénz

Megnőhet a feleslegesen, betegség vagy egyéb ok miatt hiányzó gyerekeknek készített ételek mennyisége – hívták fel a figyelmet az ingyenebéd kapcsán a szakértők. Jellemző ugyanis, hogy azok a szülők, akiknek a gyermekei ma (szociális okokból) térítésmentes étkezésben részesülnek hajlamosabbak lemondani az ételrendelést, mint azok, akiknek ezzel saját pénzüket veszítik el.