Most megdicsérte Magyarországot az IMF, de a jövőt sötétebben látják

Sokkal kedvezőbbnek látja Magyarország gazdasági helyzetét a Nemzetközi Valutaalap, mint korábban. Az IMF szakértői pénteken kiadott anyagukban arról írtak, hogy a gazdaság kilábalását segítette a támogató makrogazdasági politika és a piaci környezet. Az elmúlt években leginkább optimista IMF-jelentése szerint mérséklődött a gazdaság sérülékenysége, de azt is kiemelik, hogy az adósság még mindig magas és a középtávú gazdasági növekedés visszafogott. Az IMF szakértői most is elővették az ortodox tankönyveket, amelyek szerint az állam szerepvállalásának növekedése és az ágazatokat terhelő különadók visszafogják a hazai és a külföldi befektetéseket is.

Bizonyára most is süket fülekre fog találni a kormányban, hogy az IMF olyan növekedésbarát költségvetési konszolidációt javasol, amely a torzító ágazati különadók megszűntetését helyezi középpontba, hiszen a kormány éppen úgy véli, hogy ezzel jött el az igazságos közteherviselés időszaka. Nagyobb esélye van annak, hogy a kabinet megfogadja a kiadások csökkentésére és az adórendszer egyszerűsítésére vonatkozó javaslatot.

Az IMF kedvezőnek tartja, hogy csökkenhet a bankok terhelése, bár a valutaalapnál talán még nem tudják, hogy éppen a pénzügyi szektorral akarja megfizettetni a brókerbotrányt a kormány. Azt viszont kiemelik, hogy a terhek csökkentésének terve mellett az állami beavatkozás növekszik a bankszektorba. Az IMF pedig nem tartja jó ötletnek az állami vásárlásokat. A valutalap azt javasolja, mint mindig: strukturális reformokkal javítani kellene az üzleti környezetet és a gazdaság versenyképességét. Jó lenne növelni a munkaerő-piaci részvételt, különösen az időseknél és a nők körében.

A valutalap kiemeli, hogy magyar gazdaság csak a 2014-es gyors, 3,6 százalékos növekedéssel jutott vissza a válság előtti szintre. Az ország azonban még mindig sebezhető, és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika valamint a törékeny üzleti környezet miatt visszafogottak a középtávú növekedési kilátások. Kedvezőnek ítélik, hogy alacsony az infláció és a költségvetési hiány, növekszik a foglalkoztatás, kissé csökken az államadósság, és a monetáris politika is alkalmazkodó. A gazdaság problémáit azonban jelzi, hogy a válság kitörése óta Magyarország exportpiaci részesedése az unióban stagnált, miközben a régiós országoké jelentősen növekedett.

Az IMF szerint az idei évben 2,7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, miután a tavalyinál alacsonyabb lehet a beruházási dinamika. A lakosság fogyasztása tovább növekedhet, de az uniós források beáramlása lassulhat, így középtávon 2 százalék körül alakulhat a növekedés. Az IMF előrejelzése alapján 2016-ban 2,3, azt követően pedig 2,2 százalékkal nőhet a gazdaság.

Az IMF úgy véli, hogy továbbra is kulcsfontosságú kihívás a gazdaság potenciális növekedésének emelése, amely becslésük szerint a tavalyi 1,4 százalékról idén 1,8-ra emelkedhet, középtávon pedig elérheti a 2 százalékhoz. Ez alacsonyabb, mint Magyarország versenytársainak növekedési képessége, ami arra utal, hogy az ország csak lassan közelíti meg a magasabb jövedelmi szintet. A rossz üzleti környezet, az állam megnövekedett szerepe a gazdaságban, a demográfiai problémák, az alacsony termelékenység és a gyenge munkapiac is gátolja a gyorsabb növekedést. A valutaalap megjegyzi, hogy a kormány optimistább náluk, akik úgy vélik, hogy az intézkedéseikkel segítették javítani Magyarország növekedési kilátásait.