Csak jogászból lehet végrehajtó

Alaposan átalakítaná a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályozást az a kormányzati törvényjavaslat, amelyet most nyújtottak be az Országgyűlésnek. A legfontosabb változás, hogy a végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek jogi végzettséget kell szerezniük 2022-re. Ez alól csak azok jelenthetnek kivételt, akik a következő hét évben elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt. A jogi végzettséggel nem rendelkező végrehajtóknak 2017 végéig jogi tanulmányokat kell kezdeni, és ezt követően minden évben igazolniuk kell a tanulmányokban való megfelelő előrehaladást. Ha pedig 2022. december 31. napjáig nem szerik meg a végzettséget, a végrehajtói szolgálatauk megszűnik.

A másik fontos változás, hogy a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, hét évre szól. Azok a végrehajtók, akik a határozott idő lejártával végrehajtók akarnak maradni, pályázat útján kaphatják meg ismét a kinevezést. Ha viszont a határozott időre kinevezett végrehajtót a működése során nem sújtják írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetéssel, pályázat nélkül folytathatja.

Figyelemre méltó elem, hogy a javaslat alapján a kamara megszűnik, jogutódlással átalakul Magyar Bírósági Végrehajtói Karrá. A kar tagjai a végrehajtói kinevezéssel rendelkező végrehajtók és helyetteseik. A kar látja el a végrehajtók érdekképviseletét, akik részt vehetnek a kar által létrehozott szakmai bizottságok munkájában, és igénybe vehetik a kar hivatala által nyújtott szolgáltatásokat. A kar élén, a kamarához hasonlóan elnökség áll. A végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a jövőben a kar a hivatali szervén keresztül látja el. A hivatali szerv vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki 7 évre, és a vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A hivatali szerv rendelkezik az általános végrehajtási költségátalány felhasználásáról, és rendelkezik a kamarai vagyonnal is.