Helyesli a magyar kamatcsökkentési politikát az IMF

Jörg Decressin helyeselte, hogy az MNB akadályozni igyekszik a fogyasztói árak csökkenését, mert ha egyszer elkezdődik egy deflációs periódus, akkor annak nagyon nehéz véget vetni.
    
Az IMF hétfői regionális jelentésében 2,7 százalékos magyar gazdasági növekedést vár idénre, amely elmarad a tavalyi 3,6 százalékos növekedéstől.
    
Az IMF igazgató-helyettese szerint a gazdasági válságból való kilábalás után természetes jelenség, hogy ciklikus változások miatt lassul a növekedés.
Az is látszik, hogy az Európai Uniótól kapott pénzügyi források összege az idei évre csökkent a tavalyiakhoz képest, ami szintén lassítja a magyar GDP növekedését - mondta.
    
Jörg Decressin szerint Magyarország eltér a régió többi országától, mert a válság kezdetekor magasabb volt az államadósság aránya és ezért kisebb volt a fiskális politika mozgástere. Abban viszont eléggé hasonló, hogy 2015-ben „egész erős” gazdasági növekedés várható.
    
Újságírói kérdésre kifejtette, hogy a görög válság Közép-Európában és Délkelet-Európában csak öt országban járhat jelentősebb hatással. 
Bulgáriában és Macedóniában a Görögországba irányuló export miatt erősek a gazdasági kapcsolatok. Albánia, Románia és Szerbia esetében inkább a bankszektoron keresztül van kapcsolat. A Görögországban működő regionális leánybankok állapota vegyes, de összességében megnyugtató.
    
Jörg Decressin hangsúlyozta, hogy a görög kormány tagjai elkötelezettek, hogy az EU-ban maradjon az ország, az IMF pedig ugyanígy elkötelezett, hogy támogassa a bennmaradáshoz szükséges görög reformokat.
    
Az Európai Központi Bank monetáris enyhítési politikája és kötvényvásárlási programjai miatt Európa jobb helyzetben van, mint volt, hogy megbirkózzon a görög válsággal, és az IMF abban bízik, hogy már rövidtávon rendeződik Görögország helyzete.