Közérdekből titkolózik a kormány

Az adósságképlet módosítása nem jelenti azt, hogy a kabinet visszalépett volna az adósság csökkentésének céljától – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a költségvetés helyzetéről tartott elemzői háttérbeszélgetésen. A költségvetést megalapozó törvényjavaslat alapján az új adósságképlet szerint csupán 0,1 százalékponttal kell csökkenteni az adósságrátát évről évre, ha a gazdasági növekedés és az infláció 3 százalék alatt van. Banai azonban kiemelte, hogy ennél nagyobb adósságcsökkentést szeretne elérni a kormány a következő években.

Emlékezetes, azért kell módosítani a képletet, mert a jövő évtől hatályba lépő szigorú szabály a Költségvetési Tanács kalkulációja alapján 700 milliárd forintos megszorításra kényszerítené a kormányt. Banai azt mondta, az NGM számításai szerint ennél kisebb kiigazítást igényelne a régi szabály, ám érdemes módosítani, mert betartása reálgazdasági áldozattal járt volna.

Lapunk felvetésére, hogy alacsony gazdasági növekedés és érdemi infláció nélkül szigorító költségvetést kell összeállítani az új képlet miatt (csökkenő hiánnyal), Banai azt mondta, hogy több változat volt a képlet módosítására, érdemi szakmai vitát folytattak és számos makrogazdasági forgatókönyvet modelleztek. Azt azonban hangsúlyozta, hogy recessziós időszakban nem kell alkalmazni az adósságcsökkentési szabályt, mert ha visszaesik a GDP, akkor az alaptörvény felmentést ad alóla. Elemzők szerint azonban az új képlet azért is problémás, mert ha gyorsan növekszik a GDP és alacsony az infláció (vagy ha alacsony a növekedés és magas az infláció), akkor lazulhat a költségvetési szigor, vagyis így sincs összhangban az anticiklikus gazdaságpolitikával.

Jövőre azonban nem jelent gondot az új képlet. Az NGM 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,6 százalékos inflációval számol, ilyen forgatókönyv mellett pedig az adósság érdemben csökkenhet, és a tervezett 2 százalékos hiánynál jóval lazább költségvetést engedne az új képlet. Banai elismerte, hogy a gazdasági tárca alacsonyabb inflációval számol, mint az elemzők, e mögött azonban az áll, hogy már tudtak számolni a 2016-ban megvalósuló új intézkedések hatásával (például a sertésáfa csökkentésével). Hozzátette, hogy az elmúlt években mindenki felülbecsülte az inflációt. Ha pedig mégis magasabb lenne, mint várják, az a költségvetés szempontjából kedvező. Jövőre több teher mértéke is csökkenhet; lapunk kérdésére Banai azt is elmondta, hogy napirenden volt a társasági adó csökkentése (az eredeti tervek szerint jövőre egykulcsos lett volna), ám erre jövőre nincs lehetőség.

Banai azt is elárulta, az NGM miért titkolózik annak kapcsán, hogy idén milyen állami ingatlanvagyon, illetve ingóságok értékesítéséből várnak 169 milliárd forint bevételt. Jövőre ugyanezen a soron 120 milliárdot terveznek. „Azért kevés az információ erről, mert ha az állami tulajdonos kiteríti a lapjait, akkor az alkupozíciója gyengül” – mondta az államtitkár. Ha lezárulnak a tranzakciók, akkor nyilvánosak lesznek. Banai igyekezett afelől is mindenkit megnyugtatni, hogy a kormány a költségvetés finanszírozásával kapcsolatban azért titkosít bizonyos adatokat, mert azok nyilvánosságra kerülése ellentétes volna az állam érdekeivel. Kiemelte, hogy az eddig is nyilvános adatok (például az ÁKK finanszírozási terve, a külföldi-belföldi hitelezők aránya) továbbra sem lesznek titkosak. A szigorításra azért van szükség – mondta Banai –, mert a múltbeli adatkiszivárgások rombolták a köz érdekét.

-->