Lassul a magyar gazdasági növekedés

Már nem pörgeti sokáig a magyar gazdaságot az uniós források gyors lehívása és felhasználása az Európai Bizottság szakértőinek ma kiadott tavaszi előrejelzése szerint. A bizottság szerint az idén még viszonylag dinamikus, 2,8 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon, jövőre azonban már csak 2,2 százalékkal bővülhet a GDP. Ez az prognózis kissé optimistább, mint a testület téli előrejelzése (akkor 2015-re 2,4, 2016-ra pedig 1,9 százalékos növekedést prognosztizáltak), de elmarad a kormány várakozásától. A kabinet az április végén Brüsszelbe küldött konvergenciaprogram szerint 2015-re 3,1, jövőre pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár – rendre 0,3 százalékkal magasabbat, mint az uniós előrejelzők.

A brüsszeli elemzők azért nem látják annyira optimistán a gazdaság helyzetét, mint a kabinet, mert szerintük a tavalyi, 3,6 százalékos GDP-növekedés mögött számos egyszeri hatás húzódik meg. Az uniós források gyors lehívása és felhasználása mellett ilyen a jegybank hitelprogramja, amely szintén hozzájárult tavaly a beruházások növekedéshez.

Idén azonban megváltozik a helyzet: a belső kereslet továbbra is hajtja a növekedést, de nem a beruházások bővülése, hanem a magánfogyasztás emelkedése lesz a húzóerő. Utóbbit segíti, hogy a bankok az elszámolás miatt pénzt juttatnak vissza a devizahiteleseknek, és a reálbérek az alacsony inflációs környezet miatt növekedni fognak. Idén a bizottság szerint egyáltalán nem fognak emelkedni a fogyasztói árak, jövőre azonban már 2,5 százalékos drágulás várható. Az idei folyamatokat a kormány is így látja, a konvergneciaprogram szerint azonban jövőre csak 1,6 százalékos lesz az infláció - és ezzek számolnak a jövő évi költségvetésben, no meg a nyugdíjemeléskor is. Az inflációban látható a legnagyobb eltérés a kabinet és Brüsszel várakozása között.

Az EU jóslata szerint részben a magasabb infláció miatt a fogyasztás jövőre már nem járul hozzá olyan jelentősen a belső kereslet bővüléséhez. Jövőre ráadásul már csak a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásai állnak rendelkezésre, az előző 7 éves periódus az idei év végén lezárul. A kivitel idén segítheti a GDP-bővülését, jövőre pedig a várható 2,2 százalékos növekedés felét már a nettó export fogja magyarázni.

A bizottság a magánszektorban további új munkahelyek létrehozását várja, és a munkanélküliségi ráta csökkenését, valamint a foglalkoztatás növekedést prognosztizálja. A tavalyi 7,7 százalékos szintről idén 6,8, jövőre pedig 6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta. Igaz, a bizottság is kiemeli, hogy a foglalkoztatás növekedésében szerepet játszik a közmunkások számának tervezett további emelkedése.

Brüsszel szerint a javuló bizalom hatására magasabb lehet a fogyasztás és a beruházás, amit segíthet a növekedési hitelprogram kiterjesztése is – hiszen a magasabb kockázatú kkv-k is kaphatnak kedvezményes hitelt. Ugyanakkor a vasárnapi zárva tartás rövid ideig alacsonyabb fogyasztáshoz vezethet a prognózis szerint.

A bizottság megemlíti, hogy az alacsony inflációt az alacsony élelmiszerárak és a szabályozott árak mérséklése mellett az inflációs várakozások csökkenése is okozza. Szerintük idén az év második felében lesz újra pozitív tartományban az árindex, amely márciusban 0,6 százalékos csökkenést mutatott. Ugyanakkor azt várják, hogy az év hátralévő részében nulla százalék közelében maradhat az infláció. Miután a kibocsátási rés záródik (a gazdaság tényleges és a potenciális növekedése közötti különbség csökken), így az inflációs nyomás megjelenhet a reálgazdaságban, ami 2016-ra gyorsabb ütemű árnövekedésekhez vezet.

A gyorsabb növekedést az alacsonyabb olajár és a jegybanki gazdaságélénkítő programok erősíthetik a bizottság szakértői szerint, arra azonban figyelmeztettek, hogy az adósságválság okozta gondok még éreztetik hatásukat a következő években is (ilyenek a magas munkanélküliség, a magas állami és vállalati adósságok, a bankrendszer problémái, az alacsony beruházási kiadások).

A válság által legjobban sújtott országok közül Spanyolország és Írország a leggyorsabban növekvők közé tartozik majd, a görögök növekedési prognózisát viszont erősen visszanyesték, 2,5 százalékról 0,5-re az elhúzódó hitelezői tárgyalások miatt.

Az eurózóna legnagyobb gazdaságától, Németországtól jelentősen élénkebb fellendülést várnak – 1,5 százalékról 1,9 százalékra módosult az idei előrejelzés –, hála az erős munkaerőpiacnak, a bevándorlás hatásának és az alacsony kamatoknak.Tavaly a költségvetési hiány a tervezett 2,9 százalék helyett 2,6 százalék lett a vártnál magasabb gazdasági növekedés és az adóbeszedés hatékonyságát javító lépések miatt, ami több adóbevételt eredményezett. Brüsszel szerint a várt 2,4 százaléknál kissé magasabb, 2,5 százalék lehet a deficit az idén. A kormányhoz hasonlóan Brüsszel is a kamatkiadások mérséklődésére számít, és arra, hogy a fogyasztás dinamikus bővüléséből több adóbevételre tehet szert a büdzsé. Az, hogy a költségvetési egyenleg a kamatkiadások mérséklődésével sem csökken, azt jelentheti, hogy az elsődleges egyenleg romlik idén. Ugyan az új konvergenciaprogramot még nem tudta értékelni a bizottság, de ha semmi sem változna a gazdaságpolitikában, az alapján 2,2 százalékos hiányt feltételeznek a jövő évre. A kormány ennél alacsonyabb, 2 százalékos hiánnyal számol. Az alacsonyabb kamatkiadások mellett Brüsszel szerint a szociális transzfereknél tervezett megtakarítások miatt érhető el kisebb költségvetési deficit. Azt írják, hogy akár jobbak is lehetnek a számok, mint várják, mégpedig a több adóbevétel miatt. Ugyanakkor az EU-források kapcsán korrekcióval élhet a bizottság, ami terhelheti a büdzsét.

Az államadósság azonban jobban alakulhat a bizottság szerint: a tavalyi 0,4 százalékpontos adósságcsökkentéssel 76,9 százalék lett a GDP-arányos adósság, idén a brüsszeli elemzők szerint 75, jövőre pedig 73,5 százalékra csökkenhet a teher. A bizottság jelentése még optimistább is, mint a kormány prognózisa, amely 2016 végére 73,9 százalékos adóssággal számol.

A gyorsabb növekedést az alacsonyabb olajár és a jegybanki gazdaságélénkítő programok erősíthetik a bizottság szakértői szerint, arra azonban figyelmeztettek, hogy az adósságválság okozta gondok még éreztetik hatásukat a következő években is (ilyenek a magas munkanélküliség, a magas állami és vállalati adósságok, a bankrendszer problémái, az alacsony beruházási kiadások).

A válság által legjobban sújtott országok közül Spanyolország és Írország a leggyorsabban növekvők közé tartozik majd, a görögök növekedési prognózisát viszont erősen visszanyesték, 2,5 százalékról 0,5-re az elhúzódó hitelezői tárgyalások miatt.

Az eurózóna legnagyobb gazdaságától, Németországtól jelentősen élénkebb fellendülést várnak – 1,5 százalékról 1,9 százalékra módosult az idei előrejelzés –, hála az erős munkaerőpiacnak, a bevándorlás hatásának és az alacsony kamatoknak. -->