Lendületben maradt a gazdaság - Itt a friss GDP-adat!

Magyarország bruttó hazai terméke 2015 első negyedévében 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a KSH. A növekedést alapvetően az ipar teljesítményének bővülése okozta. (A tavalyi év utolsó negyedévében is éppen 3,4 százalékkal nőtt a GDP.)

Elemzők előzetesen arra számítottak, hogy 3,3-3,4 százalékkal növekedhetett a gazdaság az idei első negyedévben az előző év azonos időszakhoz képest nyers adatok alapján, vagyis az adat megfelel a várakozásoknak.

A magas GDP-növekedésében nagy szerepet játszhatott, hogy az ipari termelés és az építőipar is felpörgött márciusban a januári és a februári lassabb bővülés után. Márciusban az autógyártás mellett már az élelmiszeripar és az elektornika is támogatta a növekedést. Az első negyedévben így az ipari termelés 8 százalékkal növekedett (igaz, a hozzáadott érték ettől elmaradva bővülhetett), és a márciusi közel 13 százalékos építőipari bővülés segített, hogy ez a szektor is az iparhoz hasonló magas növekedést mutasson a negyedévben. Termelési oldalról a szolgáltatások bővülése is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez, amit a reálkeresetek dinamikus emelkedése okozott.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy a növekedésben az iparon belül a járműgyártás, az elektronikai termékek gyártása, és az élelmiszeripar bővülése volt meghatározó. Az építőiparban nőtt az egyéb építmények építése, az útépítési, vasút-felújítási munkák és közműfejlesztések, a szállítás, és a szolgáltató ágazatok - kivéve a pénzügyi szolgáltatásokat - is jól teljesítettek az első negyedévben.

Felhasználási oldalról így a lakossági fogyasztás lehetett a növekedés motorja. A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben minden hónapban 6 százalék feletti növekedést mutatott, ám ebben nem csak a forgalom bővülése, hanem az online kasszák okozta fehéredési hatás is szerepet játszhatott. Vagyis részben arról van szó, hogy a forgalom egy része láthatóvá vált. Ez azonban elméletileg nem jelenik meg a GDP-ben, hiszen a kibocsátásba a feketegazdaságot is beleszámítják.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: nagyobb, 3,8 százalékos GDP növekedést vártak az első negyedévre, de éves átlagban meg fogja haladni a 3 százalékot a gazdasági növekedés.

Az Erste Bank elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely úgy gondolják, hogy a keresleti oldalon továbbra is a belső kereslet dominálhatott, azonban a hangsúly már bizonyos fokig eltolódhatott a beruházásoktól a háztartások fogyasztása felé. Felfelé mutató kockázatokat látnak az NHP program bővítésének, illetve annak köszönhetően, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja érdemben javíthatja az európai növekedési kilátásokat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a devizahitelek elszámolására, valamint ő is az MNB növekedési hitel programjának kiterjesztésére, valamint a várhatóan élénkülő európai gazdaság pozitív hatásaira hivatkozott. Ezért a teljes éves növekedés is megközelítheti az első negyedéves teljesítményt, ami 3,3 százalékos lehet a várakozása szerint.

Hozzátette, hogy a régióban pozitív meglepetést okozott a román GDP növekedése: éves szinten 4,3 százalékkal bővült a várt 2,6 százalék helyett, ami lényeges gyorsulást jelent az előző negyedévi 2,7 százalék után, míg a szlovák gazdasági növekedés 2,4-ről, 3,1 százalékosra gyorsult. A cseh és a lengyel adatok pénteken jelennek meg. 

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék volumene. A szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított éves adatok alapján 3,1 százalékos gazdasági növekedést mért a KSH az előző negyedévi 3,3 után.

A leginkább pesszimista szakértő azt várta, hogy 3 százalék alatt marad a GDP növekedése az első negyedévben, az optimisták azonban 4 százalékos bővülést vártak. Sokan azt gondolják, hogy a tavalyi erős növekedés nem tartható, mert kifuthatnak az egyszeri hatások (például a rezsicsökkentés vagy az uniós pénzek gyors lehívása), ennek azonban egyelőre csak apró jeleit láthatjuk, és a termelésben nem tükröződik ez a hatás. Sőt, felhasználási oldalról nézve a fogyasztás egy évtizede nem látott ütemben növekedhet az idei évben. Igaz, ezt megint egyszeri hatás, a banki elszámolás segítheti.

A nyolc negyedéve tartó fellendülés tartóssá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szerintük a növekedésből szinte minden ágazat és szektor egyaránt profitál.

Kiemelték, hogy az építőipari termelés a magas bázis ellenére is nőtt, amihez a kkv szektort támogató hitelprogramok és az EU-s források egyaránt hozzájárultak. A piaci szolgáltatásokon belül a turisztikai, valamint a kiskereskedelmi forgalom is erősödött az első negyedévben, összhangban a belső kereslet várható további élénkülésével.

Az NGM közölte: "a GDP felhasználását nagymértékben a belső kereslet hajtotta, mind a beruházások, mind a fogyasztás jól teljesített várakozásaink alapján. Az exportdinamika tartósan magas maradt, amit az autóipari külső kereslet is támogatott". Az első negyedévben a külkereskedelmi egyenleg többlete több mint 500 millió euróval meghaladta a tavalyi kiugróan magas szintet.

A következő negyedévekben is tartósan magas növekedésre számít a gazdasági tárca, így éves összesítésben is 3 százalék feletti GDP-bővülés várható. Várakozásunk szerint a növekedést a kedvező külső kereslet, az erősödő bizalom, az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci helyzet támogathatja – írták.

A GDP 3,4 százalékos növekedése egybeesik azzal a várakozással, amit a nemzetgazdasági tárca megfogalmazott - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. "Kicsit optimistábbak voltunk, mint a jegybank és a piaci elemzők, de a várakozásunk igazolódott a mai számmal" - fogalmazott.



Az Erste bank szakértői is úgy vélik, is folytatódhat a magyar gazdaság növekedése az elkövetkezendő negyedévekben, azonban lassuló ütemben. Az idei év egészére 2,5 százalékos növekedést várnak. A Takarékbanknál is ugyanilyen mértékű növekedésre számítanak, amire, véleményük szerint, pozitív kockázatot jelenthetnek a tervezett adócsökkentések.
Viszont Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves növekedés 3 százalék körül lehet.