Összenyomta a frank a svájci GDP-t

Hat éve a legnagyobb mértékben zsugorodott a svájci gazdaság 2015 első negyedévében, egyértelműen annak hatására, hogy a jegybank (SNB) januárban elengedte a frank árfolyamát. Negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal csökkent a GDP (az elemzők általában stagnálást vártak az előző negyedévi 0,5 százalékos növekedés után), év/év alapon 1,1 százalékos lett a növekedés.

A frankhatást legjobban az mutatja, hogy 2,3 százalékkal csökkent a javak exportja, ez gyakorlatilag mindent szektort érintett – emelte ki a gazdasági ügyek minisztériumának közleménye –, ezen belül különösen negatív volt a vegyipar és a gyógyszeripar hozzájárulása. Esett a kivitel a gépiparban és az elektronikában, valamint a műszeriparban és az óra-ékszeriparban is. A javak importja eközben csak 0,4 százalékkal bővült. A szolgáltatási szektorban (beleértve a turizmust is) az export 3 százalékkkal, az import 7,5 százalékkal bővült. A külkereskedelmi folyamatokat csak némileg tudta ellensúlyozni a lakossági fogyasztás 0,5 százalékos emelkedése – ez főleg a lakásépítésben, az energiában és az egészségügyben mutatkozott meg –, illetve a beruházási kiadások 0,5 százalékos bővülése.

Az SNB 2015. január 15-én jelentette be, hogy felhagy az előző három évben követett gyakorlatával, és nem avatkozik be többé, ha a frank/euró árfolyam átlépi az 1,20-as szintet – ennek nyomán a svájci fizetőeszköz az első negyedévben 15 százalékkal erősödött a közös európai valutához képest. (A GDP-adat pénteki bejelentésekor csaknem paritáson volt az árfolyam.) A jegybank elnöke Thomas Jordan legfrissebb nyilatkozata szerint a svájci gazdaság idén valamivel 1 százalék körüli mértékben fog nőni, ez éppen a fele az árfolyamsapka eltörlése előtti prognózisnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,75 százalékos svájci GDP-növekedést prognosztizált legutóbb, hozzátéve, hogy a munkanélküliség némi emelkedésére számít. Utóbbi tekintetben Svájc elég jó helyzetben van: az első negyedévben az ILO mutatói szerint 4,4 százalék volt a svájci munkanélküliségi ráta, szemben az EU 10,2 százalékos átlagával.

Mindeddig az SNB nem jelzett előre recessziót – vagyis két egymást követő negatív negyedévre kiterjedő GDP-csökkenést –, elemzők szerint a jegybank valószínűleg számolt a lassulás kockázatával, amikor elengedte az árfolyamot. Az SNB június 18-án teszi közzé új növekedési és inflációs előrejelzését