Tavasszal pörgött a gazdaság

Nagy lendületet vett az építőipar márciusban, ami újabb jele annak, hogy a magyar gazdaság erőteljesen növekedett az idei első negyedévben. Az építőipar az év harmadik hónapjában 12,7 százalékkal bővült a KSH jelentése szerint a februári 4,9 után. A korábbi időszakhoz hasonlóan a főként uniós pénzekből megvalósuló útépítés, a vasútfelújítás, és a közműfejlesztés húzta az építőipar növekedését. Egy hónap alatt, februárhoz képest szezonálisan igazítva 6,3 százalékkal nőtt a termelés.

Nem csak az építőipar, hanem az ipar is újabb lendületet vett márciusban: 9 százalékkal nőtt a termelés naptárhatástól tisztított adatok alapján a februári 6 százalékos bővülés után. Nyers adatok szerint ennél is gyorsabb, 11,6 százalékos növekedést mért a KSH, amit a belföldi értékesítés és a külpiaci eladás is hajtott. Előbbit a belső kereslet élénkülése, utóbbit pedig a külpiaci konjunktúra támogatja. A legdinamikusabban, 20 százalékkal az autóexport növekedett, de az elektronikai cikkek kivitele is közel 10 százalékkal bővült. A járműgyártás 19, az élelmiszeripar 12, az elektronikai cikkek gyártása pedig 11 százalékkal emelkedett márciusban az előző év azonos időszakához képest.

A jó márciusi adatok sokat segítettek abban, hogy az ipar és az építőipar termelése is jelentősen hozzájáruljon a GDP növekedéséhez. Az ipari termelés az idei első negyedévben 8 százalékkal bővült, az építőipar volumenének növekedése pedig elérte a 8,5 százalékot. Ahhoz sem férhet kétség, hogy termelési oldalról a szolgáltatások is növelték a GDP-t, hiszen a fogyasztás is felpörgött. A legtöbb elemző arra számít, hogy a tavalyi negyedik negyedéves 3,4 százalékos GDP-növekedés után az idei első negyedévben is hasonló mértékben növekedhetett a GDP.

Megosztottak az elemzők

A leginkább pesszimista szakértő szerint 3 százalék alatt lehetett a GDP növekedése az első negyedévben, az optimisták azonban 4 százalékos bővülést vártak. Sokan azt gondolják, hogy a tavalyi erős növekedés nem tartható, mert kifuthatnak az egyszeri hatások (például a rezsicsökkentés vagy az uniós pénzek gyors lehívása), ennek azonban egyelőre csak apró jeleit láthatjuk, és a termelésben nem tükröződik ez a hatás. Sőt, felhasználási oldalról nézve a fogyasztás egy évtizede nem látott ütemben növekedhet. Igaz, ezt megint egyszeri hatás, a banki elszámolás segítheti.

A KSH holnap délelőtt teszi közzé a GDP-adatokat, ami Balatoni András, az ING Bank vezető elemzőjének prognózisa alapján jobb lehet a konszenzusnál. A szakértő szerint január és március között 3,8 százalékkal nőhetett a GDP az előző év azonos időszakához képest. Hozzátette azonban azt is, hogy az ipari termelés és a hozzáadott érték elválhat egymástól, különösen az alacsony olajárak miatt. Erre mutatott rá Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is, aki szerint a hozzáadott érték az ipari termeléstől elmaradva növekedhet.

A gazdaság az év hátralévő részben is jól teljesíthet, igaz, a kilátások már vegyesek. Az építőipar rendelésállománya zuhan, miután az uniós pénzek lehívását már nem lehet tovább fokozni. A vállalatok március végi szerződésállománya 30 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál: az épületekre vonatkozó szerződések több mint 10 százalékos csökkenést mutatnak, az egyéb építményeknél pedig egyharmados a zuhanás. Ez a hatás hamarosan megjelenhet, azonban még egy ideig kitarthat a rengeteg korábbi megrendelés. Az ipari termeléssel nincs baj, hiszen az összes új rendelés 14 százalékkal magasabb a tavaly márciusánál. A feldolgozóiparban 2 százalékos a növekedés, az új belföldi rendelések 14, az új exportrendelések 0,4 százalékkal nőttek. Mindez azt jelzi, hogy az ipar növekedése folytatódhat. A GDP legnagyobb részét adó szolgáltatások bővülését pedig a belső kereslet élénkülése támogatja