Alig marad pénzük az önkormányzatoknak

Feladatok tömegével nem számolt a kormány, amikor összeállították a 2016-os költségvetést - állítják az önkormányzati szövetségek. Közös véleményükben tizenhárom pontban szedták össze, mi a baj a büdzsével.

Az önkormányzati szektor várhatóan 2016-ban 1874 milliárd forintot költ működtetésre. Ezzel szemben az összes működési bevétele 2049 milliárd forint. A bevételeken belül a saját közhatalmi bevételek, vagyis az adók nagysága, ami mintegy 300 településen csapódik le 757 milliárd forint. Az összes önkormányzati költségvetésnek csupán egyharmada származik állami támogatásból, a többi az önkormányzatok saját bevétele.

Mivel a saját bevételek nagy részét a működésbe kell visszaforgatni, így a szabad mozgástér összesen 175 milliárd forint. Ennyit lehet költeni szabadon fejlesztésekre. Ennek a szabad felhasználású összegnek a 85 százaléka megyei jogú városokban és a fővárosban csapódik le. Közel 3000 településen érdemlegesen saját szabadon felhasználható forrás nincs – állítják az önkormányzati szövetségek.

Feladatok tömegével nem számol a feladatalapú finanszírozás a beszámítással együtt sem – állítják az önkormányzatok. Szerintük a költségvetés nem veszi figyelembe az alapfokú iskolákra költött működtetési költségeket, bejáró tanulók költségeit, a mindennapos testnevelés költségeit
Jelenleg a település lakosságszámához köti a működtetési kötelezettséget. Ahol alacsony az adóerő-képesség, ott az önkormányzatnak hozzá kell járulnia a működtetéshez, miközben működési problémákkal küzd. A működtetési kötelezettséget szerintük kiegészítő szabályként a lakosságszám és az adóerő-képesség mértékétől kell függővé tenni. Azokon a településeken, ahol nincs megfelelő mértékű saját bevétel, ott az állam vegye át az alapfokú iskola működtetésének finanszírozását - kérik.

A központi orvosi ügyelet megint nem került be a támogatások közé, pedig 50 ezer fő populáció alatt ez még társulási formában is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel – írták az önkormányzati szervezetek.

A hátrányos helyzetű, iparűzési adóbevétellel nem rendelkező járásszékhelyek eddig is súlyos anyagi gondokkal küzdöttek. A feladatalapú finanszírozás megalapozása, indokoltsága tekintetében idén nem történt érdemi lépés, így továbbra sem ismertek azok a valóságon alapuló számok és számítások, amelyek segítenék a reális összevetést és a specialitások megfelelő kezelését – állítják az önkormányzatok. Szerintük mivel a 2016. évi költségvetés döntő mértékben a 2015. évire épül, konzerválja a kialakult viszonyokat, amelynek következtében az önkormányzatok jelentős többsége elvesztette mozgásterét és a helyi igények és elvárások teljesítésének képességét.

Arra is felhívják a figyelmet: az önkormányzati hivatalok működési támogatása továbbra sem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat az üdülő jellegű, a tanyás térségű és az országhatár-menti, valamint az építésügyi hatósági jogkörrel rendelkező járásszékhely települések esetében. Ennek következtében alulfinanszírozottak ezek a hivatalok.

Továbbra sem tartják megnyugtatónak a közszféra bérezésének helyzete azáltal, hogy a köztisztviselők, valamint az eddigi bérfejlesztéssel nem érintett közalkalmazottak bérrendezése nem jelenik meg a jövő évi költségvetésben. A polgármesteri bér fedezete sem szerepel a tervezetben, miközben a polgármesteri funkció kötelező feladat. Szintén nem biztosított az alpolgármesterek javadalmazásának pénzügyi feltétele.

A beszámítás rendszerének átalakítása szerintük elsősorban a járásszékhely városok számára hátrányos, figyelemmel a feladatellátás nagyságrendjére. Azok a járásszékhely városok, amelynek nem rendelkeznek megfelelő helyi adó bevétellel, azok továbbra sem működőképesek. De a beszámítás miatt az üdülőhelyi feladatokra sem jár gyakorlatilag támogatás, ami szintén hátrányos a működőképesség alakulására.

Az ingyenes közétkeztetés bevezetését kizárólag rászorultsági elv alapján támogatják az önkormányzatok. Emellett jelezték: fontosnak tartják a feltételek meglétének rendszeres ellenőrzését, tekintettel az önkormányzatokat terhelő közfeladatok ellátásához biztosított állami támogatás jelenlegi szabályozási struktúrájára.

A közművelődési és könyvtári támogatás összege is elégtelen szerintük. Ahol van közművelődési intézmény, ott az 1440 Ft/fő támogatás a fenntartás 15 százalékára sem elég. Megfontolásra javasolják, hogy a rendelkezésre álló pénzmennyiséget nem a létszám, hanem a tényleges feladat arányában osszák el.

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működtetésénél a kintlévőségek folyamatosan nőnek - figyelmeztetnek. Legalább a meg nem fizetett bevételek után az áfa visszatérítés vagy beszámolás működjön, úgy az ivóvíz és szennyvízszolgáltatásnál, mint a hulladékgazdálkodásnál. Az állam gondolja újra, hogy ki a feladat tényleges ellátója - kérik.

Az önkormányzatok szerint meg kell növelni a hazai fejlesztések támogatásának összegét, mintegy 5 milliárd forinttal, amely elsődlegesen a kisebb települések úthálózatának felújítására, konyhafelszerelésének pótlására és egyéb kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordítódna, amire nem lehet EU-s forrásra pályázni. Ennek fedezetéül azt a 360 milliárd forintot szeretnék, ami a tervezet szerint tartalékként a kormány rendelkezésére áll.

Nem támogatható semmi olyan újabb feladat, amelynek megvalósításához szükséges központi forrás nem áll rendelkezésre – áll a véleményben. E szerint meg kell szüntetni az év-végi egyedi önkormányzati támogatások szubjektív rendszerét, racionális és kevésbé improvizatív döntések szükségesek, legfőképpen a szociális támogatásokra fókuszálva.

Ahol nincs érdemi helyi adóbevétel, ott az önkormányzat továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, mert a feladatellátáshoz szükséges forrásokkal nem rendelkezik – állítják az önkormányzati szövetségek. Mint írják, ki kell mondani, hogy az önkormányzati szektor mára nettó befizetővé vált. Egyre jobban nő a centralizáció, amely gyengíti az öntevékenységet és önfenntartást, kiüresíti az önkormányzatiságot - írják.