Terelgeti a bankokat az MNB

„A jegybanki eszköz attraktivitását szándékosan elrontjuk, mert az MNB-nek nem kell a forrás, az államnak viszont igen” – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a központi bank tegnapi háttérbeszélgetésén. Az irányadó eszközt, a héthetes jegybanki betétet a Matolcsy György vezette Monetáris Tanács döntése nyomán felváltja a 3 hónapos fix kamatozású betét. A szeptember 22-ei kamatdöntő ülésen már erre határozza meg az irányadó kamatszintet az MNB – ami feltörhetetlen eszköz lesz –, és az idei év végére a jelenlegi 5000-5500 milliárd forintról 1000 milliárdra csökkentik a kéthetesben elhelyezhető összeget. Ez lesz a felső határ.

Az MNB bejelentésére a forint négy hónapos mélypontra zuhant az euróval szemben. Kedden délután 312 forintot is kértek a közös európai devizáért, amelyre a bejelentés előtti 309-es kurzusról esett a hazai fizetőeszköz. Nagy Márton arra a kérdésre, hogy az MNB programja miként befolyásolhatja a forint árfolyamát, a grafikon megtekintését javasolta, ami akkor éppen felfelé ment.

„Tavaly a kéthetes kötvényt felváltotta a betét, most pedig tovább folytatjuk az önfinanszírozási programot, hogy a bankok több állampapírt vásároljanak” – hangsúlyozta Nagy Márton. Az önfinanszírozás lényege, hogy a külföldi források helyett belföldi forint forrásokból finanszírozzuk az adósságot, amely az MNB szerint csökkenti a sérülékenységet.
A program másik eleme, hogy a likviditás fedezeti mutatót (LCR) a nemzetközi előírásnál hamarabb, már 2016-ban 100 százalékra emelkedhet.

Az LCR célja, hogy rövid távon (30 nap) megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére, más kérdés, hogy az MNB nem fokozatosan szigorít. Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB új irányadó eszköze nem felel majd meg az LCR-szabálynak, mivel a betét 3 hónapos. Nagy Márton kiemelte, hogy az MNB folytatja a jegybanki kamatcsere (IRS) tendereket, amelyek támogatják a bankokat a kamatkockázat kezelésében. Ez ösztönözheti a bankok hosszabb futamidejű állampapírok irányit keresletét.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezetője kiemelte, hogy a lejáró devizakötvényeket a jegybank devizatartalékából fizetik vissza, ami segíti a bruttó külső adósság csökkenését. Ezzel az államadósság finanszírozása belső források felé terelődik és a devizaadósság részaránya csökken (a mostani 34 százalékról várhatóan 30-ra). Palotai szerint a külső sérülékenység mérséklésével csökkenhet a kockázati felár és javulhat Magyarország hitelminősítése. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta: kedvező, hogy az MNB azt szeretné, hogy az adósság minél nagyobb részét belföldről finanszírozzák. „A magas belföldi hányad mellett stabilabban finanszírozható a magasabb államadósság, ezt mutatja Japán példája is” – fejtette ki az elemző.

A program hatására évente 500-750 milliárd forint állampapírt vásárolhatnak a bankok. Palotai kiemelte, már tavaly is nőtt a bankok szerepe a finanszírozásban – a kéthetes kötvény átalakítása miatt –, ami most tovább emelkedhet. Miután a kéthetes betétben elhelyezhető összeget limitálják (és nem ez lesz az irányadó eszköz), a bankoknak pedig meg kell majd felelni a szabályozói követelményeknek, így az állampapírokat választhatják (mert az megfelel az LCR-nek).

Nagy Márton szerint a kéthetes betét 1000 milliárd forintos maximális limitje elég ahhoz, hogy a bankok a likviditási sokkokat kezeljék. Hozzátette, hogy a mostani 5000 milliárd forint egy jó része passzív állomány, amit 2016 elejére fokozatosan csökkentenek. A kéthetesből kiáramló pénzből 2 év alatt 1000-1500 milliárd forintnyi állampapírt vehetnek a bankok. Németh Dávid szerint mindez csökkenteni fogja az állampapírhozamokat.

Az MNB közleményéből kiderült: az önfinanszírozási program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben és az idei év első negyedévében 900 milliárd forinttal nőtt a bankok forint alapú állampapír állománya és az állam 3,5 milliárd euró értékben tudott visszafizeti lejáró devizaadósságot forintforrásból. Nagy Márton szerint az új program még nagyobb hatású lehet. Arra a felvetésre, hogy az MNB egyre több célt követne, Nagy Márton azt mondta, hogy az önfinanszírozási program nem új cél. Azt szeretnék, ha egészséges lenne a bankrendszer és javuljon a pénzügyi stabilitás.

A kamatcsökkentési ciklus mellett újabb monetáris lazítás érkezett – értékelte a helyzetet Németh Dávid, aki emlékeztetett: már a tavaly elindított önfinanszírozási program óta sem nagyon erősödött a forint. Szerinte a „spekulációs tőke” még inkább elmehet az országból az új program hatására.

Nem romlik a mechanizmus

Elemzők azt is felvetették, hogy gyengülhet a monetáris transzmisszió, de Kuti Zsolt, az MNB elemzője erre úgy reagált, hogy a jegybank eszköztára továbbra is egyszerű marad, ezért nem gyengül a transzmisszió, arra pedig nem kell számítani, hogy az overnight, vagyis az egynapos eszközben elhelyezett összeg emelkedjen. Már csak azért sem, mert ez 100 bázisponttal az irányadó kamat alatt van. Nagy Márton utalt arra, hogyha ebbe az irányba mennének a bankok, akkor a Monetáris Tanácsnak lehetősége van a kamatfolyosó megváltoztatására.