Éles váltás a japán biztonságpolitikában

Élénk reakciót váltott ki Peking részéről, hogy a japán parlament alsóháza jóváhagyta a katonák külföldi bevetését engedélyező törvényt.

Erre a második világháború óta nem volt példa. Az önvédelmi doktrínát felváltó új biztonságpolitikai irányvonalat a kínai fenyegetéssel magyarázta Abe Sindzo miniszterelnök. Tény, hogy a pekingi vezetés az elmúlt években rendre tíz százalékot meghaladó mértékben emelte katonai büdzséjét, amely mára meghaladja a 140 milliárd dollárt, egyben nőtt a feszültség a két nagyhatalom között is.

A japán döntés és az áprilistól érvényes költségvetésben meghatározott kiadásnövelés egyben komoly elmozdulást jelez a háború utáni Japán pacifista alkotmányától. Így érthető, hogy a döntés nemcsak a kínai vezetés ellenállását váltotta ki: egy felmérés szerint a japánok 80 százaléka sem ért egyet vele. A tokiói parlament előtt tüntető húszezres tömeg a Reuters beszámolója szerint azzal vádolta meg a kormányt, hogy a hatvanéves alkotmány alapelveit tapossa a sárba.

A növelés része lehet ugyanakkor Abe gazdaságélénkítő programjának is. A januárban jóváhagyott, rekordméretű, csaknem 5 ezer milliárd jenes (42 milliárd dollár) katonai büdzséből ugyanis nemcsak katonai beszerzésekre jut majd, de az ország újrafejlesztheti fegyvergyártó kapacitását is, amely az exportorientált ország számára komoly bevételi forrást jelenthet. (Korábban a fegyvereladást is tiltotta az ország alkotmánya.)

Az Abenomics újabb ágára szükség is lehet, mivel a kormányfő nevével jelzett politika továbbra sem képes elég stabil eredményeket produkálni a világ harmadik legnagyobb gazdaságában. A japán jegybank szerdán visszavágta éves növekedési előrejelzését: a testület 1,7 százalékos bővülést jósol a márciusban záródó költségvetési évre, miközben 0,7 százalékos inflációval számol. Korábban a GDP-növekedést 2 százalékosra tették, a pénzromlás esetében pedig 0,8 százalékos arányt prognosztizáltak.
A jegybank elsősorban a kivitel és az ipari termelés hullámzó teljesítményével indokolta a visszavágást, amelyet az AFP-nek nyilatkozó szakértő szerint főleg a második negyedéves, viszonylag gyenge eredmény magyarázhat. Az erre az időszakra vonatkozó adatokat a jövő hónapban teszik közzé, az első negyedévben 1 százalékkal bővült a japán gazdaság.