Kirendelt felügyelőkkel jön ősztől a családi csőd

Törvényalkotás Elfogadta a magáncsődtörvényt a parlament kedden, a jogszabály első lépcsőben szeptemberben lép hatályba.

A törvény célja, hogy olyan adósságrendezési eljárást biztosítson, ami segít szabályozott keretek között rendezni a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adósságát.

Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de az nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele egyebek mellett az, hogy az összes tartozás 2 és 60 millió forint között legyen, ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, és kilakoltatástól sem kell tartania. A magáncsőd bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A bírósági adósságrendezési eljárás bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg. Ebben az esetben az adós gazdálkodásának felügyeletét a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el, és támogatja őt eljárási kötelezettségeinek teljesítésében és jogainak gyakorlásában.

Ez a tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is tenniük kell a vagyonfelügyelőknek.

Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt - és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt fennmaradó adósságainak megfizetése alól.

A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.