Nem hevertük ki az orosz embargót
„A tavaly augusztusban bejelentett orosz embargó kedvezőtlen hatásai mindmáig érezhetők az Európai Unióban, például a sertéshús, a tej és más élelmiszertermékek piaci zavarainak hátterében részben a tavalyi moszkvai döntés áll” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a húságazatban nem volt drasztikus közvetlen hatása az intézkedésnek. Ami sokkal súlyosabb probléma, az a közvetett hatás. Voltak olyan ágazatok az Európai Unióban, amelyek kivitelének 20-40 százaléka Oroszországba irányult, például az EU-s sertéshúsexport negyedét az oroszok vették meg, a sajtból még ennél is nagyobb arányban vásároltak – mondta el Éder. Mivel az elmúlt egy évben nem sikerült például a hús-, a baromfi- és a tejágazatnak megfelelő nagyságú alternatív értékesítési lehetőségeket találni, a tavaly augusztusban keletkezett piaci nyomás ma is fennáll – tette hozzá az elnök.
Éder Tamás szerint mivel jelenleg nem látszik az orosz szándék az embargó feloldására, a nagy kérdés az, hogy a moszkvai vezetés mennyi időre hosszabbítja meg a tilalmat. „Az orosz fogyasztóknak sem könnyű, hiszen a hírek szerint hiányolják az olcsó és jó minőségű uniós élelmiszereket. Az elhúzódó embargó ugyanakkor az EU-nak sem jön jól. Minél tovább tart a tilalom, valószínűleg annál nehezebb lesz visszatérni majd az orosz piacra utána” – figyelmeztetett Éder Tamás.
Erre jelenleg kevés az esély. Az embargó kezdete, tavaly augusztus óta az európai–orosz viszony tovább romlott, ezért a piac azt árazza, hogy két hét múlva Moszkvában a tilalom további egy évig tartó meghosszabbítását jelentik be – erre tettek utalást június végén a szentpétervári gazdasági fórumon is. Fontos fejlemény azonban, hogy az orosz gabonatermés gyengébb lesz a vártnál – mutatott rá Raskó György. Az agrárközgazdász elmondta: a hiány miatt dráguló gabona mind a pékáru, mind pedig a takarmányok árát növeli, emiatt tovább drágulhat az élelmiszer Oroszországban.
Összességében elmondható: az orosz exporttilalom közvetett hatása mellett más tényezők is közrejátszottak abban, hogy mérséklődött az agrártermékek ára, ez pedig kihat a magyar exportteljesítményre is – közölte a Világgazdasággal a Földművelésügyi Minisztérium, amely szintén az embargó okozta piaci nyomást nevezi a legsúlyosabb problémának. A szaktárca hozzátette: az Oroszországba irányuló magyar agárkivitel 2014-ben 230 millió euró volt, amely 14 százalékkal, 37 millió euróval maradt el az egy évvel korábbi szinttől. 2015. január–áprilisban hasonló nagyságrendű időarányos csökkenés volt megfigyelhető az orosz relációban, a 72 millió eurós export 16 százalékkal, 13 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.
Politikai üzenetek
Az embargó egy éve alatt a politikai zavarkeltésben sem volt hiány, Moszkva több sugallattal és ígérettel igyekezett az uniós tagállamok közé éket verni. A legnagyobb figyelmet az kapta, amikor januárban Szergej Dankvert, az orosz állat-egészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat, a Rosszelhoznadzor vezetője úgy nyilatkozott: Oroszország hat uniós országnak, köztük Magyarországnak engedélyezné elsőként a sertéshús exportját azután, hogy Moszkva feloldja a tavaly bevezetett két behozatali tilalmat. A kijelentést sokan különmegállapodásra való felhívásként értelmezték, ám hamarosan kiderült: mindössze egy távoli ígéretről van szó. Különalkut elvileg nem is köthetnek egyes országokkal, ha az EU egészére vonatkozik a tilalom, ezt a WTO szabályai tiltják.Felmerült az is, még Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának idején, hogy magyar–orosz vegyes vállalatokkal próbálnák meg kikerülni az embargót. Egy ilyen formában működő szarvasmarha-tenyésztési központ létrehozataláról Budai Gyula, a Külgazgdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa két hete tárgyalt Moszkvában. Ez úgy lehetséges, hogy a tilalom a termékekre vonatkozik, a technológiatranszferre azonban nem.
Felmerült az is, még Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának idején, hogy magyar–orosz vegyes vállalatokkal próbálnák meg kikerülni az embargót. Egy ilyen formában működő szarvasmarha-tenyésztési központ létrehozataláról Budai Gyula, a Külgazgdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa két hete tárgyalt Moszkvában. Ez úgy lehetséges, hogy a tilalom a termékekre vonatkozik, a technológiatranszferre azonban nem. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.