Nem hevertük ki az orosz embargót

„A tavaly augusztusban bejelentett orosz embargó kedvezőtlen hatásai mindmáig érezhetők az Európai Unióban, például a sertéshús, a tej és más élelmiszertermékek piaci zavarainak hátterében részben a tavalyi moszkvai döntés áll” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a húságazatban nem volt drasztikus közvetlen hatása az intézkedésnek. Ami sokkal súlyosabb probléma, az a közvetett hatás. Voltak olyan ágazatok az Európai Unióban, amelyek kivitelének 20-40 százaléka Oroszországba irányult, például az EU-s sertéshúsexport negyedét az oroszok vették meg, a sajtból még ennél is nagyobb arányban vásároltak – mondta el Éder. Mivel az elmúlt egy évben nem sikerült például a hús-, a baromfi- és a tejágazatnak megfelelő nagyságú alternatív értékesítési lehetőségeket találni, a tavaly augusztusban keletkezett piaci nyomás ma is fennáll – tette hozzá az elnök.

Éder Tamás szerint mivel jelenleg nem látszik az orosz szándék az embargó feloldására, a nagy kérdés az, hogy a moszkvai vezetés mennyi időre hosszabbítja meg a tilalmat. „Az orosz fogyasztóknak sem könnyű, hiszen a hírek szerint hiányolják az olcsó és jó minőségű uniós élelmiszereket. Az elhúzódó embargó ugyanakkor az EU-nak sem jön jól. Minél tovább tart a tilalom, valószínűleg annál nehezebb lesz visszatérni majd az orosz piacra utána” – figyelmeztetett Éder Tamás.

Erre jelenleg kevés az esély. Az embargó kezdete, tavaly augusztus óta az európai–orosz viszony tovább romlott, ezért a piac azt árazza, hogy két hét múlva Moszkvában a tilalom további egy évig tartó meghosszabbítását jelentik be – erre tettek utalást június végén a szentpétervári gazdasági fórumon is. Fontos fejlemény azonban, hogy az orosz gabonatermés gyengébb lesz a vártnál – mutatott rá Raskó György. Az agrárközgazdász elmondta: a hiány miatt dráguló gabona mind a pékáru, mind pedig a takarmányok árát növeli, emiatt tovább drágulhat az élelmiszer Oroszországban.

Összességében elmondható: az orosz exporttilalom közvetett hatása mellett más tényezők is közrejátszottak abban, hogy mérséklődött az agrártermékek ára, ez pedig kihat a magyar exportteljesítményre is – közölte a Világgazdasággal a Földművelésügyi Minisztérium, amely szintén az embargó okozta piaci nyomást nevezi a legsúlyosabb problémának. A szaktárca hozzátette: az Oroszországba irányuló magyar agárkivitel 2014-ben 230 millió euró volt, amely 14 százalékkal, 37 millió euróval maradt el az egy évvel korábbi szinttől. 2015. január–áprilisban hasonló nagyságrendű időarányos csökkenés volt megfigyelhető az orosz relációban, a 72 millió eurós export 16 százalékkal, 13 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Felmerült az is, még Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának idején, hogy magyar–orosz vegyes vállalatokkal próbálnák meg kikerülni az embargót. Egy ilyen formában működő szarvasmarha-tenyésztési központ létrehozataláról Budai Gyula, a Külgazgdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa két hete tárgyalt Moszkvában. Ez úgy lehetséges, hogy a tilalom a termékekre vonatkozik, a technológiatranszferre azonban nem.

Felmerült az is, még Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának idején, hogy magyar–orosz vegyes vállalatokkal próbálnák meg kikerülni az embargót. Egy ilyen formában működő szarvasmarha-tenyésztési központ létrehozataláról Budai Gyula, a Külgazgdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa két hete tárgyalt Moszkvában. Ez úgy lehetséges, hogy a tilalom a termékekre vonatkozik, a technológiatranszferre azonban nem. -->