Az NGM szerint a következő időszak feladata a bürokrácia csökkentése

Az államtitkár szerint ezek a lépések, valamint a reformok folytatása, és a magyar, illetve európai uniós források együtt biztosítják, hogy a magyar gazdaság tovább bővüljön.

Glattfelder Béla kiemelte: a jövőben az iparfejlesztésben hangsúlyosan kell figyelembe venni a térségi szempontokat, például azt, hogy leginkább a szabad vállalkozási zónákban jöjjenek létre új munkahelyek.

Emlékeztetett arra: tavaly novemberben nagyszabású iparfejlesztési program kezdődött, a kiírt pályázatok a szabad vállalkozási zónákban lévő befektetéseket támogatják. Az iparfejlesztés fontos célkitűzése a területi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az, hogy olyan területeken hozzanak létre új kapacitásokat, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő áll rendelkezésre.

Hangsúlyozta: a legutóbbi foglalkoztatási, kiskereskedelmi, ipari termelési, és export adatok is azt igazolják, hogy a magyar reformok működnek, a magyar gazdaság európai összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújt. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság stabil alapok mellett bővül. Tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékkal nőtt, 2015-re pedig tartható a várt 3,1 százalékos növekedés, de elképzelhető magasabb bővülés is. Kiemelte, hogy 2010 óta 4 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság, Magyarország mellett csak Lett-, Lengyel-, és Németországnak sikerült csökkentenie GDP-arányos adósságát.

Az ipari termelés dinamikája alapján Magyarország az elsők között van az EU-ban, az ipari bővülés pedig hozzájárul az exportnövekedés gyorsításához - mondta, hozzátéve: az év első időszakában 10 százalék fölé gyorsult az export növekedése, és jó esély van arra, hogy 2015-ben rekord kiviteli többletet érjen el Magyarország.

A politikus szerint a gazdasági és ipari növekedés a magyar embereknek is egyre több lehetőséget kínál, hogy jobban éljenek. Ennek egyik legfontosabb mérőszáma a kiskereskedelmi forgalom, ami az utóbbi fél évben szintén nőtt, immár meghaladja a válság előtti szintet. Hozzátette: az adatok cáfolják azokat a korábbi vélekedéseket, amelyek szerint a kereskedelmi pihenőnap bevezetése csökkentheti a forgalmat, és így az áfa-bevételeket.

Glattfelder Béla szólt arról is, hogy a beruházási ráta 2014-ben 21,3 százalék volt, felülmúlta a visegrádi országok átlagát, és az ország külföldi tőkevonzó képességét tekintve is messze kiemelkedik a régióban.

Az ipar és a gazdaság bővülése egyre több munkahelyet teremt. A foglalkoztatottak száma több mint egy éve meghaladja a 4 milliót, és 2010 óta csaknem félmillióval nőtt, a bővülés meghatározó részét - 290 000 új munkahelyet - a versenyszféra adta - mondta.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a gazdasági bővülés nem járt együtt a környezetterhelés növekedésével. Magyarország az Európai Unióban a primer energiacsökkentés terén a negyedik legjobb eredményt érte el az elmúlt években azzal, hogy 15 százalékkal csökkent az elsődleges energiafelhasználás mértéke. Az uniós átlag 8 százalék volt.

A GDP közel 50 százalékát adó kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) is számos intézkedés segítette az utóbbi években, az adóreformok eredményeképpen a kkv-knál és a vállalati szektorban 700 milliárd forinttal több pénz maradt - mondta Glattfelder Béla.