Hazánk profitált a bevándorlásból

Magyarországot demográfiai krízis sújtja, miután a népesség a nyolcvanas évek második felétől folyamatosan fogy – hívja fel a figyelmet friss tanulmányában a Központi Statisztikai Hivatal szakértője.

Kincses Áron, a hivatal osztályvezetője szerint Magyarország népessége a következő évtizedekben csökkenni fog, ami óhatatlanul maga után vonja a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek megváltozását is, amit a bevándorlók ellensúlyozhatnak. A tanulmány szerint Magyarország korábban sokat profitált a migrációból. A csökkenő hazai népesség egy részét külföldi állampolgárok pótolják, a migránsok aránya pedig lassan eléri a lakónépesség 5 százalékát.

A népszámláláskor, vagyis 2011 végén 143 ezer (magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgár nélkül) külföldi, valamint 383 ezer külföldön született állampolgár tartózkodott Magyarországon. A legtöbben a szomszédos országokból és Németországból érkeztek, a bevándorlók 90 százaléka európai. A Romániában született, Magyarországon élő személyek száma magasabb, mint Szeged teljes népessége.

Hazánk elsősorban az európaiak számára jelent célpontot. Ugyanakkor már az ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma sem elenyésző, hiszen a Magyarországon élő külföldiek összesen 161 különböző állampolgársággal rendelkeznek, és 195 különböző országban születtek. „Szinte nincs a világnak olyan része, ahonnan ne érkeztek volna Magyarországra külföldiek letelepedési szándékkal” – írta a KSH szakértője. (Ezzel egy időben 190 ezer olyan személyt írtak össze Magyarországon, aki korábban külföldön élt legalább egy évig, de visszatelepedett.) A tanulmány szerint az elmúlt tíz év során Budapest globálisan is migrációs célterületté vált.

A bevándorlók fiatalabbak a lakónépességnél, így a vándorlásnak fiatalító hatása van Magyarországon. Az itt élő külföldi férfiaknál 38, a nőknél 39,6, összességében pedig 38,7 év az átlagéletkor. A teljes népességben 41,5 év az átlagérték. A hazatérő magyar állampolgárok azonban idősebbek (átlagosan 47,6 évesek).

Magyarországon a vándorlások mérete és összetétele jelentősen különbözik a nyugat-európai országok profiljától. A 2001-es adatok szerint Magyarország a világméretű migrációban kisebb mértékben vett részt. Hazánk inkább a Kárpát-medence népessége számára jelentett célpontot, inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások voltak a jellemzőek. A külföldiek 84,6 százaléka beszélte a magyar nyelvet, a szomszédos országokból érkezőknél ennél is jobb volt a helyzet. Tíz év alatt azonban a nyugat-európai, az ázsiai, az afrikai, az amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedett, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A más kontinensekről bevándorló népesség száma duplájára növekedett, a német, az angol, a francia, az olasz állampolgárok száma megháromszorozódott, a hollandoké, a belgáké és a spanyoloké pedig ennél is nagyobb mértékben növekedett.

A külföldiek átlagosan magasabb iskolai végzettségűek, mint a lakónépesség. Magyarországon a 25 éves vagy idősebb lakosság 47,7 százaléka legalább érettségizett, a külföldi állampolgároknál ez a ráta 58,6 százalék volt. A felsőfokú végzettségeknél még markánsabban tetten érhető, hogy Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut a migrációs folyamatokban: a 25 éves vagy idősebb külföldieknek csaknem harmada egyetemi vagy főiskolai végzettségű. „Nem érződik a nagy befogadó országok esetén tapasztalt tendencia, amely szerint a bevándorlók iskolai végzettség tekintetében elmaradnának az adott ország állampolgárai mögött” – mutat rá a tanulmány.

Ráadásul minél messzebbről érkeznek a migránsok, annál magasabb az iskolai végzettségük. Földrészenként vizsgálva összességében a legalacsonyabb az európaiak végzettségi szintje: 2011-ben a 25 éves vagy idősebb korosztály 56 százaléka volt érettségizett vagy magasabb végzettségű. Az azonos korcsoportba tartozó afrikai országokból érkező állampolgárok 76, az amerikai kontinensről érkezők 81, az Ázsiából érkezettek 68 százalékának van legalább érettségije.

A világban jelenleg tapasztalható migrációs tendenciák az előző évszázadokétól abban különböznek, hogy elsöprő mértékű azoknak száma, akik vándorolnak, és olyan térségekből jönnek, amelyektől hatalmas szociális, kulturális, gazdasági távolságra vannak azok az országok, amelyekbe tartanak.

A tanulmány szerint a globális migráció során a befogadó országokban általánosan jelen lévő negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten a korábbi migrációs tapasztalatok alapján. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest.

A szomszédos országok súlya meghatározó marad, de folyamatosan csökkenni fog, több ázsiai és afrikai migránssal számolhatunk a jövőben. A tanulmány szerint a nemzetközi migráció jelensége a következő évtizedekben is pozitívan fog hatni Magyarország népességszámára, valamint gazdasági és társadalmi szerkezetére egyaránt.

A világban jelenleg tapasztalható migrációs tendenciák az előző évszázadokétól abban különböznek, hogy elsöprő mértékű azoknak száma, akik vándorolnak, és olyan térségekből jönnek, amelyektől hatalmas szociális, kulturális, gazdasági távolságra vannak azok az országok, amelyekbe tartanak.

A tanulmány szerint a globális migráció során a befogadó országokban általánosan jelen lévő negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten a korábbi migrációs tapasztalatok alapján. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak Magyarországra nézve. Fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest.

A szomszédos országok súlya meghatározó marad, de folyamatosan csökkenni fog, több ázsiai és afrikai migránssal számolhatunk a jövőben. A tanulmány szerint a nemzetközi migráció jelensége a következő évtizedekben is pozitívan fog hatni Magyarország népességszámára, valamint gazdasági és társadalmi szerkezetére egyaránt. -->