Hasít a kiskereskedelem: a zárva tartás óta nem érkezett ilyen jó adat

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból. Ilyen gyors növekedésre nem volt példa a vasárnapi zárva tartás márciusi bevezetése óta, vagyis úgy tűnik, hogy az emberek alkalamzkodtak a megváltozott helyzethez, és nem fogták vissza fogyasztásukat.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene – közölte a KSH. Az üzemanyagok értékesítésének növekedése mögött az újra olcsóbbá váló üzemanyagárak is állhatnak.

"Több mint két éve nő a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, a júliusi a legnagyobb egy hónapra jutó növekedés" - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön. Hozzátette: az adatok alapján az látszik, hogy gyorsuló ütemű a bővülés.

Azok, akik eddig kételkedtek abban, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése milyen hatással van a kiskereskedelmi forgalom bővülésére most már be kell, hogy lássák, a vasárnapi pihenőnap bevezetése nem csökkentette a kiskereskedelmi forgalmat - hangsúlyozta Glattfelder Béla. "Nem a nyitva tartás rendje, hanem a növekvő lakossági jövedelmek határozzák meg a kiskereskedelem bővülését."

Elemzők szerint fontos megjegyezni azt is, hogy a tényleges fogyasztás valószínáleg lasabban növekedett, mint azt a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése sugallja. Az online pénztárgépek bevezetésnek jelentős fehéredési hatása van: vagyis az eladók biztosan több számlát állítanak ki a NAV-hoz bekötött kasszák miatt, mint korábban, ez azonban nem feltétlenül jelent fogyasztásbővülést.

A kiskereskedelmet ráadásul növeli a külföldiek magyarországi fogyasztása is – ami szintén élénkülhetett, miután a külföldi turisták száma nagymértékben nőtt –, vagyis a GDP fogyasztási komponenséből ezt is le kell vonni. Mindennek ellenére elmondható, hogy a fogyasztás dinamikusan nökveszik, amit az alacsony infláció miatt érdemben növekvő reálbérek is segítenek.

Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője kiemelte, hogy az adat jobb lett, mint az elemzők várták. „Bár szezonálisan kiigazított idősort ilyenkor a KSH még nem közöl, az éves adat viszonylag élénkebb havi dinamikát feltételez, vagyis a kiskereskedelmi forgalom továbbra is lendületesen növekszik” – fejtette ki.

A két-három hónappal ezelőtti helyzethez képest, amikor inkább csak az üzemanyag-értékesítés bővült dinamikusan, mostanra az élelmiszer-eladások terén is felgyorsult a növekedés, ami arra is utalhat, hogy a vasárnapi kiskereskedelmi zárva tartás az értékesítése volumenében eddig nem okozott számottevő hatást – írta Oszlay András. hozzátette: az élelmiszer-eladások tetemes hányada ugyanis a törvény hatálya alá tartozó szuper- illetve hipermarketekben realizálódik.

Összességében a kiskereskedelmi eladások továbbra is dinamikusan nőnek, de ebben jelentős szerep juthat a kiskereskedelem fehéredésének is. Erről a holnap megjelenő részletes második negyedévi GDP-adat háztartások fogyasztására vonatkozó mutatóiból alkothatunk valamivel pontosabb képet – vélte Oszlay András. Amennyiben azok növekedése jelentősen elmarad a kiskereskedelmi eladások növekedésétől (márpedig ez elég valószínűnek tűnik, hiszen az már kiderült, hogy a vártnál gyengébb második negyedévi GDP-növekedést felhasználási oldalról nem a beruházások és nem is a nettó export okozta), akkor az utóbbi egy jó részét a kifehéredés, nem pedig az aktivitás tényleges dinamizálódása okozhatta.