Nem emelt a Fed

A testület a tartást azzal indokolta, hogy nem elég meggyőző még a gazdaság kilábalása. A kétnapos ülés után kiadott közlemény szerint különösen a külső körülmények adnak okot aggodalomra, így például az export növekedési ütemével nem elégedett a Janet Yellen vezette Fed.

A kamatok hét éve, vagyis a válság kitörése óta vannak 0–0,25 százalékos szinten, így érthető, hogy a Fed több tagja által is a mostani ülésre beharangozott kamatemelést feszült figyelemmel várták a világ piacain. Annál is inkább, mivel a döntéssel kapcsolatban rendkívül megosztottak voltak az elemzők. Így is arra számítanak, hogy a következő napokban nagy kilengések lesznek mind a részvénypiacokon, mind a devizaárfolyamokban.

Amerikai indexek

A 0,3 százalékos pluszhoz képest a vezető amerikai indexek 1 százalékos - a Nasdaq 1,4 százalékos- nyereségben vannak. A dollár továbbra is stabil. Az S&P500 index 2004 ponton jár (+0,44%), a Dow Jones pedig 16 790 ponton (+0,30%). Az EURUSD árfolyama 1,14-en áll, az arany 1128 dolláron, míg a WTI olaj 47,02 dolláron.

Janet Yellen sajtótájékoztatót tart

Alacsonyan maradhat az infláció az olajárak esése miatt - mondta Janet Yellen a sajtótájékoztatón. Kiemelte, az amerikai gazdaság jól teljesít és a nemzetközi piaci folyamatokat folyamatosan figyelemmel követik.

Janet Yellen azt közölte, akár októberben is emelhetnek kamatot, abban az esetben sajtótájékoztatót fognak összehívni.

Tizenhétből tizenhárman emelnének

A tizenhét Fed-döntéshozóból (akik a kamatfelmérésben részt vettek) tizenhárman az év végéig kamatemelésre számítanak, hárman 2016-ra, egy ember viszont 2017-re.

Feszült várakozás a Fed-döntés előtt

A Fed-döntést megelőző napokban emelkedtek a tőzsdék, miután a legtöbb alapkezelő már korábban csökkentette a részvénykitettségét. A dollár gyengült, és az amerikai hozamok emelkedtek.

Feszült várakozás volt érezhető a tőzsdéken a Fed esti döntése előtt, az indexekben nem voltak nagyobb elmozdulások, és a kötvényhozamok jórészt stagnáltak. A dollár kezdetben tovább gyengült, és az euró–dollár-árfolyam 1,1330-ig emelkedett, de délutánra 1,13-ra tért vissza. A befektetők egy része persze már korábban megtette tétjeit, a hét eleje intenzív erősödéssel telt a legtöbb tőzsdén. Ebben jelentős szerepe lehetett, hogy a befektetők augusztus végén már megijedtek, és számos befektetésüktől megváltak.

A készpénzállományuk olyan magasra emelkedett, amilyenre 2008 óta nem volt példa – derül ki Bank of America Merrill Lynch legfrissebb felméréséből. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű befektetésre váró pénz áll a partvonalon. Ha a piacok fölfelé indulnak, akkor – a lemaradástól való félelem miatt – ezek a pénzek akár nagyobb és kitartóbb emelkedést is okozhatnak. Másrészt ha lefelé indulnak a tőzsdék, akkor az esést tompíthatja az olcsó vételre várók jelentős tábora.

A kereskedésen ugyanakkor csak a kivárás látszott. A világ átfogó részvényindexe, az MSCI All Country World index ugyan háromhetes csúcsra kapaszkodott, de ebben főleg az ázsiai tőzsdék optimizmusa játszott szerepet. Ugyan Kína tegnap ismét esett – a Shanghai Composite 2,1 százalékos mínuszban zárt, amivel visszakerült a 3000 pontos régióba –, a többi ázsiai tőzsdén viszont egy százalék körüli pluszban zárult a kereskedés. Az európai vezető indexek közül a CAC-40 és a DAX is 0,2 százalékos pluszban álldogált délután, ami a szereplők tanácstalanságára utal. Jelentősebb pozitív elmozdulást csak Közép-Európában és a török piacon lehetett látni.

A magyar részvénypiac viszont kimaradt ebből, a Mol mélyrepülése és a Richter-papírok negatív korrekciója miatt 0,3 százalékkal csökkent a BUX index értéke. A forint ugyan tovább erősödött, és megközelítette a 310-es szintet az euróval szemben, ám ebben sokkal inkább a sikeres kötvényaukció és a közelmúlt pozitív hitelminősítői jelzései játszhattak szerepet, mint a Fed-döntésre való készülődés.

Brókerek arról számoltak be, hogy elég vegyes a kép a nagyobb piaci szereplők között. Van, aki már vásárolgat, egy nagyobb szereplő azonban eladóként jelent meg a magyar részvénypiacon, más, korábban aktív külföldi nagybefektetők pedig egész héten nem csinálnak semmit, inkább kivárnak. Hasonlóan lehetnek ezzel a nagy nemzetközi tőzsdék befektetői is, ahol egyre inkább terjed az a nézet, hogy az egyes vállalatok teljesítményére kell inkább figyelni, nem annyira a jegybanki lépésekre.

Persze a kettő nem független egymástól, elég csak a devizaárfolyam-változásokra gondolni, amelyekben ugyancsak jelentős mozgásokat okozhat a Fed döntése. Az európai vállalatok eddig haszonélvezői voltak a dollár erősödésének, amennyiben a Fed lépése további dollárerőt – és ezzel párhuzamosan eurógyengülést – hozna, az segíthetne ismét vonzóvá tenni a kínai lassulás miatt megtorpant európai piacokat.

Ugyanakkor az amerikai vállalatoknak és a feltörekvő piacok nagy részének negatív hír lenne a további dollárerősödés vagy a dollárkamatok emelkedése. E tekintetben a tegnapi nap a rövid amerikai hozamok további emelkedését és a hosszú lejáratok enyhe hozamcsökkenését hozta, ami az erősödő kamatemelési várakozásokra utal. A tízéves amerikai hozam 2,29 százalékra csökkent az egy nappal korábbi 2,3 százalékról, de még így is jóval feljebb áll az augusztus végi pánikban megérintett 2 százalékos szintnél.

A piaci kommentárok azt emelik ki, hogy a befektetők nagy kilengésekre számítanak a döntés után az amerikai kereskedésből még hátralévő két órában, illetve ma a világ többi tőzsdéjén. Mind a részvénypiacokon, mind a devizaárfolyamokban a volatilitás és a forgalom felpörgése várható. Több alapkezelő azt emeli ki, hogy nem is annyira az első kamatemelés időzítése a lényeg, hanem valamilyen konkrét menetrendre számítanak a Fedtől, amelyből a kamatemelés lépéseivel kapcsolatos várakozások letisztulhatnak.