Az IMF áll ki a görögök mellett

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomást gyakorolt az Európai Unióra, hogy 100 milliárd euróval csökkentse a görögök adósságát – állította a Rheinische Post. A német lap névtelen berlini kormányforrásokra hivatkozva arról írt, hogy az IMF ehhez köti részvételét a harmadik görög mentőhitelprogramban.

A valutaalap többször jelezte már, hogy fenntarthatatlannak tartja a görög adósságszintet, amely a mentőhiteleket és a kibocsátott állampapírokat is figyelembe véve meghaladja a 300 milliárd eurót. A 100 milliárdos összeg sem véletlen: az IMF szerint az adósságszint a GDP 120 százaléka felett fenntarthatatlan, márpedig a görögöknél ez az arány becslések szerint csaknem 180 százalékos.

A Rheinische Post szerint az IMF ötven évre növelné a visszafizetés határidejét a jelenlegi harmincról, ezenkívül tovább csökkentené a kamatlábakat – hasonló kamatcsökkentésbe, a magánhitelezői tartozás ötvenszázalékos leírásával egyetemben 2011-ben már belementek a hitelezők, emiatt is húzódoznak egy újabb engedménytől. A tiltakozók csoportjának élén a német kormány áll – a Rheinische Post úgy tudja, hogy a szövetségi parlament akár október közepén is tárgyalhatja a valutaalap által felvetett javaslatokat.

Az adósság átstrukturálásának szükségességével az Európai Központi Bank is egyetért, ám nem Németország az egyetlen tagország, amely húzódozik ettől a megoldástól. A kedélyeket igyekezett hűteni egy tegnapi interjúban Klaus Regling, az euróövezeti mentőalap, az új, 86 milliárd eurós görög mentőhitelt finanszírozó ESM német igazgatója is. Regling emlékeztetett: a görögök már így is komoly engedményeket kaptak, így tényleges leírásra nem számíthatnak. A szakember azt a javaslatot is szükségtelennek ítélte, hogy 30 évig szüneteltessék a görög adósság visszafizetését.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Euro­group jövő heti ülésén már szóba kerülhetnek ezek a javaslatok, ám hivatalosan csak a mentőhitel első, jelenleg novemberre tervezett felülvizsgálata idején születhet döntés az átstrukturálással, netán leírással kapcsolatban. Ezt egyébként a héten Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is megerősítette.

Az átstrukturálás további felvétele még több, a hitel feltételéül szabott reformintézkedés átültetése – például az agrártermelők adózásáról vagy a privatizációs alappal kapcsolatban –, a pontos listáról a pénzügyminiszter-helyettesek munkacsoportjának mai ülésén születhet döntés a Kathimerini című görög lap szerint. Az elvárt lépések fejében férhet majd hozzá Görögország a mentőhitel újabb, kétmilliárd eurós részletéhez, de meghatározzák a második kritériumcsomagot is, amelyért egymilliárd eurónyi kölcsön jár majd. Fontos előfeltétel még a csőd szélén levő görög bankrendszer újratőkésítése, amely ebben a hónapban egy banki stresszteszttel indulhat – remények szerint a konszolidáció még ebben az évben lezárulhat. Ennek keretében akár 15 milliárd eurót is kaphat Görögország.

Optimista tervek

Ha mind az adósságátalakítás, mind a banki konszolidáció lezárul, Görögország akár vissza is térhet a kötvénypiacokra – legalábbis Alekszisz Ciprasz kormányfő reményei szerint. A nemrég újraválasztott politikus a The Wall Street Journalnak adott interjújában beszélt erről, hozzátéve, a görög gazdaság jövő év második felében növekedhet újra. A görög gazdaság a válság kezdete óta negyedével zsugorodott, tavaly tudott először növekedést felmutatni, és tavaly nyáron bocsátott ki évek óta először hosszú lejáratú állampapírt is. A Sziriza-kormány hivatalba lépése óta azonban ez is visszafordult: a második negyedévben éves alapon 1,4 százalékkal bővült ugyan a GDP, ám 2015 egészében 2 százalékot meghaladó visszaesést várnak a hitelezők.