Kikényszerítettnek tűnik a bérnövekedés

A jelek szerint egymásra licitálnak a cégek a kiskereskedelemben, hogy megtartsák, illetve megszerezzék a konkurenciától a szakképzett munkatársakat. Legutóbb az Auchan jelentett be 10 százalékos béremelést októbertől, ami ismét lépéskényszerbe hozhatja az ágazat szereplőit. Súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a szállítás-fuvarozás, az autóipar, a vendéglátás területén tevékenykedő cégek is. Közben a KSH friss statisztikái szerint a reálbérek immár 32. hónapja nőnek, és a kormányzat elkötelezetten támogatja a 2016-os minimálbér-emelést.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset január–augusztusban 243 100, a nettó pedig – családi kedvezmény nélkül – 159 300 forint volt, ami 3,7 százalékos emelkedés tavalyhoz képest. A költségvetési szférában ugyanakkor több mint 12 százalékkal ugrottak meg a bérek, ebben szerepe volt egyrészt a fegyveres testületek illetményemelésének és a szociális kiegészítő pótlék bevezetésének. Vélhetően hozzájárult a növekedéshez az is, hogy július végén, augusztus elején az uniós források lehívását felügyelő kormányzati alkalmazottak négyhavi fizetésüknek megfelelő bónuszt kaptak.

„A bérek emelkedése továbbra sem tudatos, hosszú távra tervezett és széles körű szakmai egyeztetések nyomán kialakuló folyamat Magyarországon. Amit jelenleg látunk egyes ágazatokban, az a hiányszakmák miatt létrejött bérnyomás. Ez azonban valószínűleg nem marad tartós, mert a lakosság arányához viszonyítva nem jelentős a kivándorlás” – mondta a Világgazdaságnak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Szerinte az ideális bérszintet ágazatonként kellene megállapítani, annak azonban semmi esetre sem szabadna elmaradnia a mindenkori létminimum összegétől, az pedig teljes nonszensz, hogy több százezer közalkalmazott ma is ennél kevesebbet keres. A tartós béremeléshez arra volna szükség, hogy a gazdaság fokozatosan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, technológiák felé tolódjon el.
Szerinte nem bizonyított az az érv, amely szerint a munkahelyek csaknem háromnegyedét biztosító kkv-szektor képtelen lenne évről évre kigazdálkodni egy az infláció szintjét több százalékkal meghaladó minimálbér-emelést.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke úgy véli, az Auchan által megkezdett és várhatóan a kereskedelmi ágazaton végiggyűrűző béremelési hullám néhány évvel korábban már lezajlott a mérnöki területeken és a call centerek versenyében. „Ahol munkaerőhiány van, a szereplők egy ideig megpróbálnak béremeléssel magukhoz csábítani embereket, ám ez nem folytatható a végtelenségig. Ilyenkor következik a bónuszok, speciális béren kívüli juttatások, karrierutak bevezetése” – mondta az elnök. Ő úgy véli, például a vendéglátás vagy a turizmus területén képtelenség felzárkózni a nyugati bérekhez, egy-egy jelentősebb emeléssel legfeljebb a külföldre költözők száma csökkenthető. A béremelés lehetőségeit szerinte is ágazatonként, térségenként kellene vizsgálni.