Tettre készen halaszt Draghi

Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Központi Banknak (EKB) a ma Máltán ülésező kormányzótanácsára, hogy bővítse a márciusban megkezdett mennyiségi lazítási programot, amelynek keretében egészen jövő szeptemberig havonta hatvanmilliárd euró értékben vásárol értékpapírokat, jórészt államkötvényeket. A fogyasztói árak, amelyeknek kézben tartása az európai jegybank egyetlen feladata, szeptemberben – március óta először – ismét csökkentek 0,1 százalékkal. Az inflációs ráta így jócskán elmarad az éppen két százalék alatt meghatározott céltól. Nem mellékes természetesen, hogy a munkanélküliség magas, 11 százalékos, nagyjából az amerikai szintnek a kétszerese. A második negyedévben az eurózóna 0,4 százalékkal bővült az előző három hónapos időszakhoz képest, éves szinten 1,5 százalékkal, ez pedig fele a tengerentúli 0,9 és 2,7 százalékos iramnak. A szeptemberi beszerzésimenedzser-indexek arra utaltak, hogy a kínai gazdaság lassulása érzékenyen érinti a németet. A Markit pénteken közli az októberi első becsült adatokat.

Enyhül is azonban a lazítási nyomás, hiszen az EKB friss bankhitelezési szemléje azt mutatja, hogy a mennyiségi könnyítés működik. A bankok könnyebben adnak hitelt a vállalkozásoknak, amelyek ilyen irányú igénye is növekedik. Az EKB azt tapasztalta, hogy az öt nagy gazdaság közül különösen az olaszban javult a helyzet. Ennek nyomán emelkedtek az államkötvényhozamok, mert a befektetők úgy vélik, az EKB egyelőre nem lazít tovább, és persze nem változtat a 0,05 százalékos irányadó kamatán. A csökkenő árak ugyanis pusztán deflációs veszélyt jeleznek, de az EKB – akárcsak a Fed – az energiaárakkal magyarázza a jelenséget, amelyet átmenetinek tekint. Igaz, inflációs előrejelzését mindkét intézmény mérsékelte. Az árfolyamnak az árakra gyakorolt hatásában azonban fordulat ment végbe, hiszen míg korábban az amerikai jegybank a dollár erősödésére hivatkozott, mint az importárakat mérséklő tényezőre, most az EKB törheti a fejét, miként reagáljon az euró felfelé kapaszkodására. Egy euró júliusban még 1,08 dollárt ért, azóta erősödött, s szerdán a kurzus az 1,13–1,14-es sávban mozgott. Ez a változás megkérdőjelezheti a mennyiségi lazítás hitelességét is.

Az EKB szeptemberi ülésén Mario Draghi elnök tettre késznek mutatkozott. Jelezte, hogy a programot meghosszabbítják vagy bővítik, ha az infláció makacsul alacsony marad. Várhatóan megismétli ezt az ígéretet csütörtökön. Az osztrák és a litván jegybank elnöke a napokban azt mondta, nem kellene elsietni a döntést, hiszen a programból majdnem egy év van még hátra.

Az elemzők arra számítanak, hogy az EKB csak a december eleji ülésén, az új előrejelzések ismeretében fontolja meg a mennyiségi lazítás bővítését. Ám a Fed, amely a jövő heti ülésén szinte biztosan nem emeli meg a nullaszázalékos kamatot, szintén decemberben, de csak a hónap közepén határozhatja el magát. Bár meglepő módon a kormányzótanács két tagja, Lael Brainard és Daniel Tarullo nyíltan kiállt a szigorítás halasztása mellett, a munkaerő-piaci kihasználatlan kapacitásokra, a túl alacsony inflációra és a szerény béremelkedésre hivatkozva. Az EKB alighanem kivárja, miképpen lép a Fed, és milyen globális tovagyűrűző hatásai lesznek az esetleges kamatemelésnek. De éppen e bizonytalanságok miatt mindkét jegybank még tovább fontolgathatja az első lazítási-szigorítási lépés megtételét.