Stagnálással fenyeget a horvát választási eredmény

Piaci nézőpontból valószínűleg a legrosszabb forgatókönyv valósult meg – kommentálta a horvátországi parlamenti választást Timothy Ash, a Nomura elemzője. A még nem végleges eredmény valóban nem sok jót ígér a gazdasági továbblépés szempontjából: a 151 tagú parlamentben 59 helyet szerzett a konzervatív HDZ, 56-ot a szociáldemokrata párt (SDP), vagyis egyiknek sincs többsége. A kisebbek közül a Most (Híd) szerepelt a legjobban, 19 mandátummal, de a függetlenek egyesítőjeként fellépő párt a választás előtt közölte, hogy csak akkor vesz részt bármiféle koalícióban, ha ő adhatja a miniszterelnököt. (Még négy kis párt is átvitte az ötszázalékos küszöböt, ezeknek egyenként két-három helyük lesz.) Elvben az is lehet, hogy a rendszerváltás után domináló HDZ és az elmúlt négy évben kormányon levő SDP nagykoalícióra lép, de a gyakorlatban ezt szinte kizártnak tartják a politikai elemzők.

Mindezek ismeretében hosszú helyben járás következhet, hiszen minden kormányalakítással megbízott erőnek két hónapja van a próbálkozásra. Eközben a 2015 előtt hat évig recesszióban levő horvát gazdaságban nagy valószínűséggel nem születnek meg olyan, az üzleti környezet javítását célzó régóta halogatott reformok, mint az adórendszer vagy a munkaerő-piaci szabályozás átalakítása. A legutóbbi hetekben kiéleződött menekültkérdést egyelőre mindkét nagy párt logisztikai problémává egyszerűsítette – mielőbb ki kell rakni az érkezőket az országból –, bár a HDZ szigorúbb határellenőrzést sürget. A Most vezetője, Bozo Petrov a HRT állami televízióban kijelentette: csak olyan kormányt támogatnak, amely folytatja a reformokat, mégpedig úgy, hogy mindegyikre határidőt szab. A párt tisztában van azzal, hogy tőle függ a parlamenti többség – közölte Petrov, hozzátéve: adott esetben egy új választás olcsóbb megoldás lehet, mint egy működésképtelen kormány.