Nyolcvanmilliárdot osztott ki karácsonyra a kormány
Kiürítette a kormány a tartalékokat az idén: nemcsak a 160 milliárdosra emelt rendkívüli keretet használta fel szinte az utolsó fillérig, de még a ládafiában megmaradt pénzt is szétosztotta karácsony előtt. December 23-án délután a Magyar Közlöny három száma jelent meg, ebben a több mint 400 oldalas jogszabály-változtatási gyűjteményben szerepel a kormányzati átcsoportosításokról szóló rendelkezés is, amelyben összesen 82,7 milliárd forint elköltéséről rendelkezik a kabinet.
Ebből alig 8,7 milliárd forint a kormányzati tartalék felhasználása – sokkal több nem is maradhatott a kasszában. A kabinet már az ősszel felhasználta a százmilliárd forintos, rendkívüli kiadásokra elkülönített keretet, majd a migrációs válságra hivatkozva az év közben nem várt többletbevételek terhére további 60 milliárd forinttal kérte megemelni azt az Országgyűléstől.
A pénz nagy részét azonban egyéb kiadások vitték el – a tanárok bérpótlékára közel 30 milliárd kellett –, ahogyan a most elköltött összeg sem feltétlenül a bevándorlással összefüggő feladatokat finanszírozza. A tartalék maradékából 6,9 milliárd forintot a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra fordít a kabinet. Jut még ebből a forrásból a Ludovika Campusra is (261 millió forint), és persze van a kalapban sportcélú beruházás is: 152 millió forintos többletet kap erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A kormány azonban mindezeken felül további 60,7 milliárd forintot osztott el az egyes költségvetési sorokon keletkezett megtakarításokon. Az hozott a konyhára, hogy a vártnál kevesebbet kellett költeni családi pótlékra és lakástámogatásokra, de kisebb lett a garanciabeváltásokból származó többlet is. Ebből a keretből további 3 milliárd forint jut a kormányzati kommunikációs feladatokra, így különböző címeken ugyan, de a terület összesen közel 10 milliárd forintot nyert a kormányhatározattal.
A talált pénzből a kormány 4,1 milliárd forinttal emeli meg az Antenna Hungária alaptőkéjét, a pénzből a solti középhullámú rádióadót korszerűsítik. A keretből összesen 590 millió forintot fordítanak a bérek kiegészítésére (vélhetően jutalmakra), ennek a tízszerese, 5,9 milliárd forint megy el a minisztériumok és kormányzati szervek dologi kiadásaira, illetve meg nem nevezett beruházásaira – vagyis leginkább működési költségekre. Érdekes tétel az a 2,6 milliárd, amivel az állam a részesedésvásárlásokra elkülönített keretét emeli meg: itt még kérdés, hogy mire fordítják az összeget, de nem volna meglepő, ha ez az összeg fedezné az Erste Bank 15 százaléka megvásárlásának esetleges többletköltségét (ami azért merülhet fel, mert az osztrák pénzintézet hazai leánya időközben szert tett a Citi hazai lakossági üzletágára).
A karácsonyi pénzosztással az egyházak se jártak rosszul: 6,5 milliárd forinttal emelkedett az egyházi programok kerete, miközben a kormány 7,9 milliárddal emelte a helyi önkormányzatok támogatásait is, de kapott a Mezőhegyesi Ménesbirtok (1 milliárdot) és a Bibó István Szakkollégium is (700 milliót).
A rendelkezés értelmében a gyógyító-megelőző kassza is nagyobb lett 12 milliárd forinttal, bár ezt a tételt nem is ellentételezi semmi: a hiányt növeli ez az ajándék – ahogyan egyébként így a keletkező megtakarítások nem fogják azt csökkenteni. Mindez azt tükrözi, hogy a kormány számítása szerint a büdzsé jól állhatott az év végén, vagyis megfelelően magasak lehettek a december 20-áig beérkező társaságiadó-feltöltések.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.