Óriási adósságcsökkentés kell

Egy hónap alatt 730 milliárd forinttal kellene csökkenteti az államadósságot, hogy a tavalyi év végéhez képest mérséklődést mutasson ki a kormány – derült ki az OTP Bank kalkulációjából. A kötvénylejáratok ehhez év végéig több mint 400 milliárddal járulnak majd hozzá, ezenfelül tehát szükség van arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is komoly erőfeszítéseket tegyen.

Az ÁKK például már közel 80 milliárd forintnyi olyan diszkont-kincstárjegyet bocsátott ki az elmúlt hónapban, amelyik december 30-án le is jár, így csökkenti az államadósságot – mondta lapunknak Kondora Szilárd, a bank közgazdásza. Az adósságkezelő nem szokott ilyen rövid időtávra papírokat eladni, és közben visszafogták a 3 hónaposok kibocsátását.

Az MNB pedig október végéig több mint 210 milliárd forintnyi devizakötvényt vásárolt meg – sokak szerint segítve Magyarország megmentőjének, a Franklin Templetonnak a kivonulását –, amelyet visszaadhat, ez csökkentheti az adósságot. „Ha ez nem lenne elég, akkor az MNB még több papírt vásárolhat fel, amelyeket szintén visszaadhat” – mutatott rá Kondora.

Láthatóan idén több eszközt is bevetnek azért, hogy csökkentsék a GDP-arányos államadósságot – az ÁKK már augusztusban 1,2 milliárd eurós előtörlesztést jelentett be –, pedig a közel 3 százalékos gazdasági növekedés és az alacsony költségvetési hiány alapvetően támogatja a folyamatot. Novemberben majdnem 25 500 milliárd forint volt a központi költségvetés adóssága, és inkább emelkedés látszott az elmúlt hónapokban, mintsem csökkenés. Ez amiatt történt, hogy több tényező is másképp alakult, mint tervezték.

„Ha jól megy a lakossági állampapírok értékesítése, az növeli az államadósságot” – válaszolta Kondora Szilárd. Az idei évre nettó 300 milliárd forint körüli lakossági állampapír kibocsátásával számoltak, ehhez képest már most közel 940 milliárdot adtak el. „Ez növeli ugyan az adósságot, de ha a lakosság részesedése emelkedik az adósság finanszírozásában, az csökkenti a sebezhetőséget” – mutatott rá a szakértő.

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja is mérsékli a sérülékenységet, ennek az a célja, hogy a külföldiek helyett a bankok vegyenek állampapírt. „Az ÁKK több állampapírt bocsátott ki a program miatt” – emelte ki Kondora Szilárd.

Ráadásul az EU módszertanában az sem csökkentette az államadósságot, hogy a nem euróalapú kötvényeket „átswapolja” az ÁKK eurósra. Kondora Szilárd rámutatott: „Az átváltás azért volt rendkívül kedvező, mert így nem szenvedtük el a dollár erősödését, de sajnos az EU által szorosabban követett bruttó államadósság-mutatót ez a swap nem csökkentette.”

Csökkenő sérülékenység

A kormány célja, hogy a tavaly év végi 76,2 százalékról 76,1-re vigye le a GDP-arányos adósságrátát idén. Jövőre az OTP Bank szerint további 0,5 százalékponttal mérséklődhet az adósságráta, előretekintve alacsony hiánnyal és 2-3 százalékos GDP-növekedéssel számolva lassan apadhat az adósság, de nem fogjuk elérni a 60 százalékot pár éven belül – vélekedett Kondora Szilárd. Az viszont nagyon kedvező, hogy csökken a külföldiek aránya a finanszírozásban, és a devizakitettség is mérséklődik. „Arra számítunk, hogy lesznek még finanszírozási programok – amelyek a lakosságot és a bankokat is érinthetik –, s ezzel tovább csökkenhet a külföldi befektetők aránya” – mondta a szakértő. November végén már csak 3920 milliárd forint volt a külföldi befektetők állománya, s ez 1100 milliárdos csökkenés tavaszhoz képest, egyben több mint három és fél éves mélypontot jelent.

Hornyák József-->