Belehúztak a lengyelek

Jó erőben levő gazdaságot vehetett át a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya tavaly novemberben Lengyelországban – derül ki a központi statisztikai hivatal tegnap közzétett előzetes adataiból. A lengyel GDP 3,6 százalékkal nőtt 2015-ben, ez nemcsak a 2014-es 3,3 százaléknál jobb, hanem az elemzők által várt 3,5 százaléknál is. A háztartások fogyasztása 3,1 százalékkal, az állóeszköz-beruházások 6,1 százalékkal növekedtek.
Ennél erőteljesebben utoljára 2011-ben bővült a lengyel gazdaság, de a PiS célja az, hogy elérjék az évi 6 százalékot, amire utoljára előző kormányzásuk idején, 2005–2007 között volt példa.

A tempóra szükség is van ahhoz, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a GDP 3 százaléka alatt tartsák a lengyel költségvetés hiányát – mutatnak rá elemzők –, miután Beata Szydlo kormánya teljesíteni akarja a választási kampányban tett ígéreteit. Ezek között nemcsak a nyugdíjreform visszacsinálása vagy a szegények terheinek csökkentése szerepel, hanem olyan kiadásokkal járó juttatás is, mint hogy a második gyerektől kezdve minden gyerek után plusz 500 zloty (34,7 ezer forint) támogatást kapnak a családok. Ennek finanszírozása kétségeket támasztott a piacban és a szakértőkben: a Standard & Poor’s (S&P) múlt héten le is minősítette a szuverén lengyel adósságot, azzal az indoklással, hogy a tervezett lépések elégtelenek lesznek a reformok fedezésére, a makrogazdasági alapfeltételezések pedig túl optimisták. E hét elején a Moody’s is figyelmeztetett: a lengyel hiány már tavaly meghaladta a 3 százalékot, ami a besorolás szempontjából negatívan értékelendő, emellett idén és jövőre is lefelé mutató kockázatokat látnak. Veszélyezteti a lengyel adósságbesorolást a pénzintézeteket sújtó különadó is – közölte a hitelminősítő.

A bankok és biztosítók eszközállományára kivetett, február 1-jén életbe lépő 0,44 százalékos különadótól évi 4,4 milliárd zlotyt vár a kormány, de felkészülhet egy újabb szektor, a kiskereskedelem is. A pénzügyminisztérium hétfőn este e-mailes közleményben ismertette a már beharangozott sarc részleteit: a havi 1,5 millió zlotynál kisebb árbevételű kereskedelmi egységek megússzák a különadót, az 1,5–300 millió zloty közti forgalom után 0,7 százalékot kell leróni, 300 millió fölött pedig 1,3 százalékot. Kivetik az adót az üzemanyagtöltő állomásokra is (korábban ezekről nem volt szó). Ezen túlmenően minden egységnek 1,9 százalékos adót kell majd fizetnie a szombat–vasárnap, illetve ünnepnap elért bevétel után.

A külföldi hiperekre jut a nagyja

A kereskedelmi különadóból a kormány tervei szerint évi 2 milliárd zloty folyhat be az államkasszába, főleg a hipermarketektől. A lengyel kiskereskedelmet öt nagy külföldi lánc uralja, a piacvezető portugál Jeronimo mellett jelen van a brit Tesco, a francia Carrefour, valamint a német Metro és a Kaufland, ezek együtt évi 100 milliárd zloty forgalmat bonyolítanak le a Pekao bank elemzőjének becslése szerint.