Felpörgött az elektronika

Írországban, Szlovákiában és Magyarországon nőtt a leggyorsabban az ipari termelés tavaly novemberben az Európai Unió országai közül – derült ki az Eurostat adataiból. A hazai 7 százalékos termelésnövekedést több szektor bővülése támogatta. Ezt elsősorban az export segítette: a külpiaci eladások tíz százalék felett növekedtek.

A járműgyártás termelése 15, az elektronikáé pedig 8,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai szerint. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása 8 százalékkal emelkedett, a feldolgozóiparban egy kivételével minden ágazatban nőtt a termelés.

„Az ipar teljesítménye 27 hónapja folyamatos emelkedést mutat, ami nemcsak a hazai export növekedéséhez, hanem új munkahelyek, új beruházások létrehozásához is hozzájárul” – mondta Lepsényi István, a gazdasági tárca tegnapi sajtótájékoztatóján. Van ok a derűlátásra: a KSH szerint az új belföldi rendelések 25, az új exportrendelések 11,4 százalékkal nőttek.

Lepsényi István emlékeztetett arra a kormányzati törekvésre, amelynek célja, hogy 2020-ra az ipari termelés aránya a hazai össztermékben megközelítse a 30 százalékot. Szerinte ezzel a térség, sőt az Európai Unió legiparosodottabb államává fejleszthetjük Magyarországot. (A tankönyvi állítások szerint gazdasági felzárkózás a fejlett országok térségéhez a szolgáltató szektor térnyerésével lehetséges, aminek egyenes következménye az ipar visszaszorulása – a szerk.)

Magyarországon a 2010-es 22 százalék alatti szintről 2014-ben 23,5-re nőtt az ipar aránya a GDP-n belül. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a többi szektor valójában képtelen volt érdemi növekedési hozzájárulást mutatni (a szolgáltatások több ága például a különadók miatt), miközben a válság előtti autóipari beruházások kapacitásainak felfutását még most is élvezzük. Ezzel együtt a kormány célja nem tűnik megvalósíthatatlannak – habár új nagy ipari beruházásról nem tudni –, hiszen a többi szektor növekedési képessége továbbra is gyengébb lehet, mint az iparé.

VG-szakértő: Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza

A járműgyártás szerepe továbbra is fontos, de a dinamika lassul, ám örvendetes, hogy az alágazatok többsége pozitívan járul hozzá a bővüléshez. Mind az új, mind az állományi megrendelések adatai növekedést vetítenek előre. Az is kedvező, hogy az exportra termelés mellett a belföldi piac is keresletet teremt. A járműgyártásban kifutóban vannak a korábbi beruházások hatásai, így a dinamika lassulhat, amit csak részben tudnak ellensúlyozni más ágazatok, így a 2015-ös 7,3 százalék körüli átlagos növekedés 5-6 százalékra lassulhat 2016-ban.