Több tízmillió forintnyi informátori díjat fizetett ki a Gazdasági Versenyhivatal annak bevezetése óta – közölte lapunkkal a GVH. Először a 2013 végén lezárt irodaszer-piaci kartellügy feltárását lehetővé tevő magánszemély kapott informátori díjat – több mint tízmillió forintot – a versenyhivataltól. Mivel a jutalom összege az ügyben kiszabott bírság egy százaléka (maximum 50 millió forint), a 2014-ben lebukott – 2,8 milliárdos összbírsággal sújtott – betonkartell informátorának már mintegy 28 millió ütötte a markát. Ez az eddigi legnagyobb informátori jutalom, legalábbis ez következik abból, hogy a GVH a Világgazdaság kérdésére közölte: eddig három magánszemélynek összesen 45 millió forint informátori díjat fizettek ki.
Bár a versenyhatóság további konkrét információkat nem hajlandó nyilvánosságra hozni – annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a közreműködők anonimitását –, annyit elárult, hogy az informátori díj 2010-es bevezetése óta mintegy 50 megkeresés érkezett hozzájuk. Az „informátorok” azonban nagy számban nem a versenytörvény megsértéséről szóló információkat adnak, hanem más bűncselekmények (például korrupció) gyanúját vetik fel. Márpedig az informátori díj csak azoknak jár, akik kartellek lebuktatásához szolgáltatnak nélkülözhetetlen információkat.
Bár a laikusok számára kevéssé hatékonynak tűnhet az informátorok díjazása, Marosi Zoltán, az Oppenheim Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője szerint nagyon elégedettek lehetünk. Az ügyvéd szerint a magyar informátori díj intézménye kuriózumnak számít, hiszen harmadikként vezették be a világon. Az eddigi kevés esetszámból pedig még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a kartellügyek nagyon hosszadalmasak.
A GVH szerint többször előfordult az is, hogy bár a hivatalhoz fordulók információja alkalmas lenne egy kartell feltárására, végül mégis visszalépnek, annak ellenére, hogy az informátorok személyének titokban tartása garantált. Ennek az lehet a fő oka, hogy aki pontos információval rendelkezik az adott kartellről, valószínűleg még az érintett vállalkozásnál vagy iparágban dolgozik, így az anonimitásának esetleges sérülése jelentősen veszélyezteti a meglévő egzisztenciáját. A várt díjat pedig csak az eljárás végén fizetik ki.
Rendszerint egy-egy elégedetlen alvállalkozó vagy elbocsátott munkatárs dönt úgy, hogy információkat szolgáltat a GVH-nak. Az is gyakran előfordul, hogy a céget megvásárló új tulajdonos bukkan rá kartelltevékenység nyomaira, amit nem akar tovább folytatni – teszi hozzá Marosi Zoltán. A GVH tavaly novemberben tovább tágította felderítési lehetőségeit a Kartell Chat nevű anonim kapcsolatfelvételi rendszer bevezetésével, amelyhez hasonló csak a német Bundeskartellamtnál működik. A versenyhatóság szerint az első tapasztalatok jók, mivel számos információ érkezett, bár egyelőre többségben csak kartellnek vélt piaci „érzéseket” osztanak meg a GVH Felderítő Irodájának munkatársaival, de előfordult olyan eset is, amely már konkrét, a csetszobán kívüli tárgyalásokba fordult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.