Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: a feltörekvő piacokon eladói nyomás alakult ki az elmúlt hetekben, és bár ennek a forint ellenállt, nem gyengült, az óvatosság azért indokolt, amit erősített az olaj árának csökkenése is.
Németh Dávid szerint a következő hetekben a nemzetközi piaci hangulat mellett meghatározó lehet a magyar kamat szempontjából, hogy milyen lépéseket tesz az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az olaj árának csökkenése az üzemanyagárakon keresztül visszafogja az inflációt.
A szakember szerint elképzelhető a következő hónapokban egy mérsékelt kamatcsökkentés, ám május előtt erre nem valószínű, hogy sor kerül. Egyrészt az államadósság finanszírozása az év első részében kicsit nehezebb, és a jegybankárok feltehetően nem kockáztatják meg, hogy egy csökkentés miatt eladási hullám alakuljon ki a piacon. Emellett a jegybank májusban jön ki az inflációs jelentésével, amelyben részben megalapozza majd a további kamatpályát. Ha a következő hónapokban lesz is változás, akkor inkább egy csökkentésre lehet számítani, de arra is csak májusban, júniusban - mondta Németh Dávid.
A decemberi inflációs jelentés óta az olaj ára további 20 százalékot esett, így valószínűsíthető, hogy az MNB a márciusi inflációs jelentésében a 2016-ra várt 1,7 százalékos fogyasztói árindexet lefelé módosítja - emelte ki Kiss Mónika.
Az Equilor vezető elemzője emlékeztetett: Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Euromoney konferencián elmondta, hogy a jegybank 45 dolláros olajárral számolt decemberben, amely a jelenlegi piaci környezet miatt korrekcióra szorulhat. Az ország nettó olajimportőr szerepének köszönhetően a csökkenő olajár a hazai fogyasztást erősítheti, részben eliminálva a lefelé mutató kockázatokat. Palotai Dániel kitért arra is, hogy az előrejelzési horizont végéig, 2017 decemberéig alacsony kamatszintekre rendezkedhetünk be.
Kiss Mónika kifejtette: az inflációs kilátások korrigálása ellenére nem várható, hogy a jegybank kamatvágással lépjen fel az infláció élénkítésének érdekében. A kamatmódosítással ugyanis a magyar irányadó kamatszint megközelítené az év végére várhatóan 1 százalékra emelkedő amerikai kamatszintet, ahol az amerikai állampapírok árazása sokkal attraktívabbnak bizonyul a magyarral szemben. Meglátása szerint az MNB kivár a márciusi inflációs jelentésig, valamint az EKB szintén márciusi kamatdöntő üléséig.
A harmadik ok, amiért a kamatpályával kapcsolatban nem várnak változást, a márciusi hitelminősítői kör. Ha a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába emelnék Magyarországot és ezzel párhuzamosan a lengyel jegybank is 1 százalékra csökkentené irányadó kamatszintjét, a helyzetet újra kellene értékelnie a monetáris tanácsnak - közölte Kiss Mónika.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint az inflációs folyamatok továbbra is nyomottak. A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint a teljes előrejelzési időhorizonton, azaz 2017 végéig változatlan maradhat a jelenlegi alapkamat - közölték. Ugyanakkor alternatív szcenárióként nem zárják ki egy újabb lazítási ciklus indítását, legkorábban idén a második negyedévben. Ezt támogathatja a csökkenő olajár, illetve az, hogy az Európai Központi Bank további lazító intézkedésekről dönthet márciusban - közölte Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.
Elmondták: az idei évben sem számítanak jelentős gyorsulásra, várakozásaik szerint 2016-ban sem sikerül elérni a jegybanki 3 százalékos célt, átlagosan 1,3 százalék lehet idén az infláció Magyarországon.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az MNB az utóbbi hónapokban leszögezte, hogy a kamatcsökkentési sorozatot befejezettnek tekinti, ugyanakkor további, nem-konvencionális lépéseket tehet a hosszabb futamidejű kamatok leszorítása érdekében. A jegybank az alapkamatot igen hosszú ideig alacsonyan kívánja tartani, amit támogat, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem tűnik valószínűnek.
Suppan Gergely úgy vélte: 2017 közepéig nem lehet számítani a kamatok változására, azonban 2017 második felétől - bár egyre kisebb valószínűséggel - nem zárható ki fokozatos kamatemelés. 2017 végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, de növekvő lefelé mutató kockázatokra lehet számítani, emiatt a közeljövőben csökkenthetik a kamatok várható alakulásával kapcsolatos előrejelzésüket - jelezte a Takarékbank elemzője.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője közölte: a kamatdöntés indoklása megerősíti, hogy a laza monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, és arra is utal, hogy szükség esetén a meglévő nem konvencionális eszköztár alkalmazásával hajthatnak végre további monetáris lazítást. A döntés után alapforgatókönyvük nem változott: az irányadó ráta legalább egy évig 1,35 százalék marad, szükség esetén a nem-konvencionális eszköztár finomhangolásával gyakorolhat hatást az MNB a hosszú futamidejű állampapírok hozamára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.