Szabotálnak az MNB-alapítványok

Közpénz az a mintegy 260 milliárd forint, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) juttatott eddig az általa 2014-ben és 2015-ben oktatási, tudományos célokra létrehozott fél tucat Pallas Athéné-alapítványának, mivel azok közfeladatot látnak el.

Ez a legfontosabb megállapítása a Fővárosi Ítélőtábla december 8-án hozott jogerős ítéletének, amelyben arra kötelezett az alapítványok közül hármat, a 60 milliárd forintos vagyonú Domus Animae-t, az 50 milliárdos Domus Concordiae-t és a 48 milliárdos Domus Scientiae-t, hogy adják ki a Világgazdaság újságírójának a köz­érdekű adatigényléssel kért adatokat. Vagyis az általuk 2014. szeptember 26-ig elbírált pályázatok nyerteseinek nevét – a természetes személyek kivételével –, továbbá a pályázati célokat és az elnyert összegeket. Ez a mai napig nem történt meg.

Az MNB-alapítványok eddig arra hivatkozva zárkóztak el a lapunk által kért információk kiadásától, hogy a jegybanktól kapott vagyonuk nem közpénz.
Ezzel Matolcsy György jegybankelnök 2014. augusztus végi, a Vs.hu-ban megjelent okfejtését követték, miszerint: „Ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetniük! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet –, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges.”

A bíróság szerint azonban az állami tulajdonban álló MNB közpénzből biztosította az alapítványok vagyonát. S azzal, hogy a jegybank magánjogi eszközökkel hozott létre alapítványokat, azok még nem vonták ki a vagyonukat az alaptörvény átláthatósági szabálya alól. Már csak azért sem, mert bár az alapítványok magánjogi szempontból önálló jogalanyok, mégsem függetlenek az MNB-től, mivel az az általa delegált kuratóriumi tagokon keresztül megőrizte a befolyását.

A jegybankkal való kapcsolatukat erősíti az is, hogy az alapítványok megszűnése esetén a fennálló fizetési kötelezettségek és hitelezői követelések kielégítését követően megmaradt alapítói vagyon visszaszáll az MNB-re, és csak a csatlakozók által nyújtott vagyont és adományokat kell hasonló célú alapítvány támogatására fordítani – mondta ki a bíróság. Az alapítványok védője egyébként a tárgyaláson elismerte, hogy azok vitathatlanul közérdekű feladatot látnak el.

Mindezek alapján a bíróság arra kötelezte az alapítványokat, hogy 15 napon belül adják ki a Világgazdaság újságírója által kért adatokat, ám ezt a mai napig nem teljesítették. Arra hivatkoznak, hogy kérték a Kúriát, függessze fel a Fővárosi Ítélőtábla döntésének végrehajtását, átlépve azon a tényen, hogy ennek nincs halasztó hatálya, amit egyébként az alapítványokat képviselő ügyvéd is elismer. Utóbbinak a sajátos jogértelmezése szerint azonban, ha most megadnák az adatokat, akkor nem lehetne helyreállítani az eredeti állapotot – tehát nem kell megadniuk a kért adatokat –, ha a Kúria helyt adna a kérelmüknek, és felfüggesztené a jogerős döntés végrehajtását.