Bankjuknál maradhatnak még az önkormányzatok

Várhatóan 2017. január elsején vezethetik be a korszerű pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő kincstári számlavezető rendszert (KSZR) – tájékoztatta lapunkat a Magyar Államkincstár. A KSZR bevezetése révén – hangsúlyozták – egy új, korszerű, multidevizás, értéknapos elszámolást lehetővé tevő számlavezető rendszer áll majd a kincstár ügyfeleinek rendelkezésére.

A rendszer bevezetése két ütemben valósul meg: az első ütemben a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – így például a térségi fejlesztési tanácsok, megyei önkormányzatok – csatlakoznak a rendszerhez, a második ütemben pedig a kincstári kör, amelyhez az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalmának elszámolása tartozik. A KSZR bevezetését eredetileg ez év januárjára tervezték, ám a rendszer felépítése igencsak komplex, komoly informatikai fejlesztéseket igénylő folyamat, amely számos állami szervezet pénzforgalmát érinti. Ez viszont azt is jelenti, hogy a kormány által a múlt év eleji brókerbotrányok után kilátásba helyezett, kötelező önkormányzati kincstári számlavezetés időpontja is tolódik – leghamarabb jövő év elejére –, hiszen ennek a lépésnek a megtétele gyaníthatóan feltételezi a KSZR működését is.

A helyi önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének tervezett bevezetése persze több szempontból is átrendeződést hoz majd a pénzügyi szolgáltatói piacon. Az érintettek ugyanis – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – tavaly év végén 544,8 milliárnyi betétet tartottak a hazai pénzügyi szolgáltatóknál, ami egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség. (Ennek 70 százaléka látra szóló, illetve folyószámlabetétben pihent, közel 30 százaléka pedig rövid lekötött betétben, a hosszú futamidejű betétek aránya viszont elenyésző mértékűre zsugorodott.) A települések hiteleinek állománya viszont alig haladta meg a 31 milliárd forintot a múlt év végén, miután az állam – több ütemben – átvállalta az önkormányzatok tartozásait.

A számlavezetés kincstárhoz kerülése tehát egyáltalán nem jönne jól az önkormányzati piacon érdekelt bankoknak. Az állampapírok mennyiségére viszont gyaníthatóan igencsak jó hatást gyakorolhat a tervezett változás, hiszen a kormányzati elképzelések szerint a települések a megtakarításaikat kizárólag állampapírba tehetnék, ami máris több százmilliárdos, folyamatos többletkeresletet generálna a piacon.

Az önkormányzati számlavezetés kincstárhoz terelése viszont nem jelenti azt, hogy a hitelintézeteknek teljesen le kellene mondaniuk az önkormányzati ügyfeleikről. A helyhatóságok ugyanis indokolt esetben, kormányzati engedéllyel, továbbra is igényelhetnének banki finanszírozást, leginkább beruházási, fejlesztési céllal.